Az Adj már csendességet 8 versszakos istenes vers, amelyben Balassi az Úrhoz fordul a bűnbánat okán. Kétségbe van esve, de jót remél.

Ezt a verset nem egy adott dallamra írta a költő. Így lesz a dallamversből szóvers. Balassinak már nincs szüksége sorvezetőre, önmagát vezeti a vers.

Sajátos protestáns magatartás jelenik meg benne.

Őszinte megbánás, bizakodás a vers alaphangja. Egy kérdéssel és megszólítással indít Balassi. Szinte az egész életét áttekinti, és az egyéni sorson túl fölmutatja Isten nagyságát is.

A Biblia tanítása is feltűnik a műben. A költő többször kér, és biztatja magát, hogy megkapja a feloldozást.

A 8 strófából álló vers bevezető és záró részében könyörög Balassi (az 1., 2., 7. és 8. versszakban). A köztes versszakokban (3-6. strófa) a protestáns emberre jellemző hang jelenik meg: míg a katolikus hétrét görnyed, Balassi alkudozik Istennel, mintegy jogászkodik.

Bármit elkövethet, nem kételkedik a megbocsátásban, hiszen Isten irgalmas. Érvel, Istennel már-már egyenrangú vitapartnerként alkudozik. Egy kis könyörgéssel elintézi Istent.

A 8. versszak összefoglalja a témát. Balassi Istenhez fordul, hogy repüljön a lelke hozzá, magasztosan ír róla. Ezzel előrevetíti a halálát, tiszta lélekkel, nyugodtan szeretne meghalni, bánat és szenvedés nélkül. Zaklatott, bűntudatos érzet miatt kér nyugalmat.