A vers 1791-ből való. Mit jelenthet ez a szó, hogy „látó”? A „próféta” szót magyarosították így. A látó a jövőt látja, jövendőt mond.

„Vidulj, gyászos elme!” – az ész, a felvilágosodás századában íródott az egész vers, azt mondja, hogy sok minden megváltozik, az ész, az értelem fog uralkodni, mielőtt 1800-at írnánk. Ez a változás mindenkinek jó lesz. Nagyon optimista.

Batsányi a versben felsorolja a francia felvilágosodás legfontosabb eszméit: ész, érdem, igazság, törvény, egyenlőség, szabadság. Egyet szándékosan kihagy: a testvériséget (mert ebben van egy keresztényi megegyezés).

Ódai hatású költemény. Keretes vers, mert az első két sor ugyanaz, mint az utolsó két sor. Ettől lesz zárt, kerek, lezáró, s megismétlője is annak, amit az elején mondott. A keret szónoki fogás, ahogy az ismétlés is.

„Dőlnek a babona fertelmes oltári” – a felvilágosodás a vallást nem nézi jó szemmel. A „babona”, az „oltár”, a „setétség bálványi” mind elítélő szavak. A babona és a vallás összevonása tipikus felvilágosodás kori eszköz.

A „délre hozván” azt jelenti, hogy „világosságra hozva”, tehát nem az égtájat jelenti.

A „dicső nemzet” a francia.

A „két világ” Amerikára utal (az egyik világ Európa, a másik Amerika). Számos oxymoron található a versben, pl. „koronás gyilkosok”, „fertelmes oltár”.

A felvilágosodás eszméire utaló sorok: „Vidulj gyászos elme”, „Megújul a világ”, „Álljon fel az erkölcs...”. Nyelvtanilag a felszólító mód a legjellemzőbb.