Ady indulásakor, az 1900-as évek Magyarországán még éltek a mikszáthi dzsentri világ hagyományai, a költészet pedig középszerű volt, Petőfi-epigonok uralták az irodalmat (Petőfi utánzói, akik konzervatív, hagyományőrző, népnemzeti epigonizmust valósítottak meg, amely ekkoriban már kiüresedett dolog volt). Ez a kiegyezés … Olvasd tovább →
A szabadkai születésű, értelmiségi családból származó költő korán megismerte az ókori irodalmat, nagyapja a történelem, a nagyok tiszteletére nevelte. A kis Kosztolányi már fiatalon írt verseket, és bevitte őket az önképzőkörbe, ahol összekaptak a tanárral versének értékelésén. A tanár elmarasztalta … Olvasd tovább →
A XIX. századi epikában, különösen az orosz prózában, Gogol, Tolsztoj alakjai kapcsán találkozhatunk sokféle polgártípussal: a könyökvédős, szakadt kabátos kis csinovnyiktól az újgazdag nyárspolgáron át a kiművelt nagypolgárig. Nemcsak az orosz, de a francia, angol, általában az európai és persze … Olvasd tovább →
A XVI. századi Angliában jelentősen megnőtt a polgárság szerepe, s a 17. században elérte fénykorát. A polgárság megerősödött, Anglia pedig vezető hatalommá vált, gazdag ország lett. A polgárságon belül megjelenik egy értelmiségi réteg is, színházak épülnek, s előretör a dráma … Olvasd tovább →
Nemes Nagy Ágnes szerint Babits Mihály tipikus hegyi költő: nemcsak metaforikus értelemben fönt, a parnasszuson ül, hanem szó szerinti értelemben is kívül és fölötte áll a dolgoknak, nem szennyezi be magát velük, nem törődik a kis, jelenségszerű dolgokkal, a lényeget … Olvasd tovább →
1845-ben Arany János beküldte Az elveszett alkotmány című munkáját a Kisfaludy Társaság pályázatára Vadonffy Bertalan álnéven. Ez egy gúnyos, szarkasztikus vígeposz két párt viszályáról, hexameterekben írva. Arany egy kis levelet is mellékelt: ha díjat nyerne esetleg, akkor hagyják művét álnéven … Olvasd tovább →
Milyen volt a középkor szerelemképe? Derítsük ki a Trisztán és Izolda és más művek alapján! A középkorban ritka volt a szerelmi házasság. A házasság politikai tett volt, amely a szerelmet kizárja. Megvolt ugyan az elv, de a gyakorlat és az … Olvasd tovább →
A zárkózott, befelé forduló, félszeg Kölcsey életét többek között az is megkeserítette, hogy gyerekkorában elvesztette az egyik szemét. Kölcsey egész életében zárkózott, befelé forduló, félszeg ember volt. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy gyermekkorában fél szemét elvesztette. Himlőjárvány dúlt és … Olvasd tovább →
Horatius nemcsak verseket és irodalmi szabályokat hagyott örökül az utókorra. Életvezetési tanácsai a mai napig közszájon forgó, ismert mondások. Horatius, a későbbi korok nagy példaképe, alacsony sorból származott. Apja egy felszabadított rabszolga volt, aki kemény munkával egy kis birtokra is … Olvasd tovább →
Volt valaki, aki nagyon hasonlított József Attilára: ugyanolyan zárkózott, titokzatos, rejtőzködő, szerepet játszó egyéniség volt a nővére, József Jolán is, aki a költő első, utolsó, és még sok versében szerepel. Édesanyjuk halála után Jolán lett a családfenntartó. Átvette az anya … Olvasd tovább →
We have detected that you are using extensions to block ads. Please support us by disabling these ads blocker.
