Horatius nemcsak verseket és irodalmi szabályokat hagyott örökül az utókorra. Életvezetési tanácsai a mai napig közszájon forgó, ismert mondások.

Horatius, a későbbi korok nagy példaképe, alacsony sorból származott. Apja egy felszabadított rabszolga volt, aki kemény munkával egy kis birtokra is szert tett.

A költő eleinte Augustus ellen harcolt, de később Maecenas közbenjárásával a császár oldalára állt.

Maecenas Sabinumban adott neki birtokot, és Tibur mellett is volt egy villája, ahol a verseit írta. Közben pedig kiagyalta azt a sok mindent, amiről ma is ismerjük. Például:

Meddig készüljön egy vers?

A római költők közül Horatius tudta leginkább eltanulni a görög strófaszerkezetet: szapphói, alkaioszi strófákat alkalmazott. Saját verseiről is azt mondta: a költő írja meg a művet, 9 évig várjon, és akkor nézze meg!

„Nonum prematur in annum” vagyis: Kilenc évig kell ülni rajta.

Mindent csak mértékkel!

Horatiust az arany középút megéneklőjének is nevezik. Azt vallotta: tartózkodj a szélsőségektől, túlzásoktól.

Élj a mának!

Ez talán a legismertebb tanítása: „Carpe diem!” vagyis „Élvezd a napot!” Arra gondol, hogy teljes életet kell élni. Ne aggódj örökösen, lásd meg a mának a szépségét! Használd ki a fiatalkort, a fiatalság örömeit.

Sok ember a holnap miatt aggódik, s ezért beszűkülten él. Teremtsd meg magadnak azt, ami kell, de ne vágyakozz örökösen!

Horatius négy könyvben adta ki verseit, s Carmeneknek nevezte őket. 103 vers volt összegyűtjve.

A carmen latin elnevezése a görög ódé, vagyis óda műfajnak. Az óda a líra műnemébe tartozik, ünnepélyes, választékos, emelkedett hangulatú és tanító jellegű. Horatius a verseit használta ürügyül, hogy tanítson, óvatosságra intsen. Pl. Taliarchushoz című költemény (van egyfajta könnyedsége, ami a dal műfaja felé közelíti, mégis ódának nevezhetjük, mert valakihez szól).

Az első 3 könyvet Maecenasnak ajánlotta.