Lássuk, dióhéjban mit kell tudni a nagy romantikus francia író regényeiről!

Először is azt, amit te is megtapasztalsz, ha el akarod őket olvasni: hogy terjedelmesek. Több szálon futnak, és a szálak a történet vége felé futnak egybe.

Szereplői egész széles társadalmi rétegeket képviselnek (fegyencektől a főurakig). Váratlan fordulatokat mutat be emberek sorsában, életútjában: pl. egyik pillanatról a másikra nagyon gazdag vagy nagyon szegény lesz sok szereplője.

Vonzódik a más kultúrákhoz, pl. cigányság jelenik meg A párizsi Notre-Dame című regényében (főszereplője egy cigánylány, Esmeralda).

A nagy ellentétek mestere. Sokszor hihetetlen, váratlan eseményeket, fordulatokat, személyeket párosít.

Helyszínei is romantikus túlzásokat mutatnak: pl. gályarabság, cigánytanya, nyomortanya, csatorna, sűrű sötét éjszakai erdő, torony fent a harangok közt, eldugott szoba, csatatér, francia városok piacterei, barikádoktól eltorlaszolt párizsi utcák,templomok, törvényhozás helyszíne, a felső, megközelíthetetlen réteg palotái.

Érzelmileg telített regényeket írt. Nagy szerelmek, halálesetek, csalódások, lemondások, vágyak jelennek meg. Legjobb regényei: A párizsi Notre-Dame, Nyomorultak, 1973, A nevető ember.