Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem c. művének elemzése
A Szigeti veszedelem az első magyar eposz. Az eposz műfaj az antik világban alakult ki, de a magyar irodalomban Zrínyi Miklós honosította meg.
Zrínyi előszavában azt írja, egy tél alatt írta meg a Szigeti veszedelmet. Ezt a mai irodalomtörténészek költői túlzásnak tartják. Zrínyi valóban 1645-46 telén látott munkához, de csak 1648 májusára fejezte be az eposzt.
Munkáját Homérosz és Vergilius eposzaihoz hasonlítja, tehát az antik eposzok példája lebegett a szeme előtt. Ismerte azonban az olasz Torquato Tasso Megszabadított Jeruzsálem c. barokk eposzát is (ezt Arany János fedezte fel).
Az eposz előzménye nálunk a históriás ének, ezekből is merített Zrínyi.
A barokk eszménynek megfelel az antik hőskultusz, bár a Szigeti veszedelemben nem győztes hős szerepel, hanem vértanú hérosz, aki Krisztus katonája (athleta Christi).
Az ókorban kialakult hagyományos eposzi kellékek is megjelennek a műben, de némelyik kissé módosul. Legfeltűnőbb ezek közül az isteni beavatkozás: az antik többistenhitet időközben felváltotta az egyistenhit, ezért a barokk eposzban a katolikus hitvilág Istene avatkozik bele az emberek és nemzetek sorsába és a keresztény misztika elemei jelenek meg.
Az eposzok általában rendkívüli, fenséges tárgyról, népek sorsát meghatározó eseményről szólnak. Ez nem igaz az 1566-os szigetvári ostromra, amely történelmi szempontból nem volt jelentős csata.
Száz év alatt azonban felértékelődött a nép emlékezetében, mivel Szigetvár alatt halt meg a legnagyobb török hódító, II. Szulejmán császár (a valóságban végelgyengülésben, mivel ekkor már öreg volt, az eposzban Zrínyi kezétől esik el), és utána hosszú ideig nem támadt a török az országra.
Zrínyi is eszményítette a történelmi emléket azzal, hogy nem követte szigorúan a valós történelmi tényeket, a művészi cél érdekében átalakította őket. Célja az volt, hogy bebizonyítsa: sikerülhet legyőzni a törököt.
Az eposz témamegjelöléssel kezdődik (prepozíció), amelyben Zrínyi Vergilius Aeneiséhez hasonlóan önmagáról ír először, szerelmi költészetéről.
A segélykérés a Múzsától Szűz Máriát szólítja meg, hiszen Szent István egyetlen fia halálakor Szűz Mária oltalmába ajánlotta Magyarországot. Ezért az egyház Máriát az ország védőszentjének tekinti (Patrona Hungariae). A katolikus Zrínyi ezért éppen Máriához fordul (a reformátusok nem szeretik a Mária-kultuszt).
A cselekményt egy csodás elem (deux ex machina, isteni beavatkozás eposzi kelléke) indítja el. Isten meg akarja büntetni a jótéteményeit sárba tipró, hálátlan magyarokat, ezért Mihály arkangyalt leküldi a pokolba, hogy Alecto fúriát indítsa útnak Szulimán udvarába. A fúria ébreszti fel a szultánban a magyarok iránti gyűlöletet, aki megindul seregével az ország ellen.
Zrínyi bemutatja a török és a magyar sereget (seregszemle eposzi kellék). Szigetvár kapitánya, a dédapa Zrínyi Istenhez könyörög, aki meghallgatja és mártírhalált ígér neki.
Zrínyi beszédet intéz vitézeihez, melyben ugyanazok az erkölcsi értékek szerepelnek, melyeket Balassi Bálint is felsorolt Egy katonaének c. versében: hírnév, vitézség és tisztesség. Az eposznak ez a részlete néhol még képeiben is hasonlít a versre.
Két olyan értéket említ, amely Balassinál még nem olvasható: haza és kereszténység.
Zrínyi érdemeinek, kiválóságának hangsúlyozására a költő Szulimán szultán rendkívüli személyiségét is bemutatja.
A cselekmény középpontjában a mindent eldöntő küzdelem áll. A törökök nagy túlerőben vannak, de a várat védő magyar csapat erkölcsi fölénye révén sokáig sikerrel visszaveri őket.
A török már-már elvonulna a vár alól, de egy szerencsétlen véletlen miatt kezükbe jut a segélykérő levél, amiből kiderül, hogy csak 500 embere maradt életben Zrínyinek, és újabb rohamot már nem tudnának megállítani.
Ekkor a török megindítja utolsó támadását, Zrínyi pedig kitör a várból 500 vitéze élén, és hősi halált hal. Ebben a harcban pokolbéli szörnyetegek és angyallégiók is részt vesznek. Utóbbiak Gábriel arkangyal vezetésével felviszik a meghalt hősök lelkét a mennybe.
Hozzászólások
Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem c. művének elemzése — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>