Ady indulásakor, az 1900-as évek Magyarországán még éltek a mikszáthi dzsentri világ hagyományai, a költészet pedig középszerű volt, Petőfi-epigonok uralták az irodalmat (Petőfi utánzói, akik konzervatív, hagyományőrző, népnemzeti epigonizmust valósítottak meg, amely ekkoriban már kiüresedett dolog volt). Ez a kiegyezés … Olvasd tovább →
Ady önnön sorsát, alakját értelmezi a versben. 1905-ben írta, és az Új versek kötetben jelent meg. A Hortobágy a fő motívum, a Hortobágyot mutatja be, amely mint magyar puszta Magyarországot jelképezi. Tipikus magyar tájról van szó: a Hortobágy a Nagyalföldön, … Olvasd tovább →
Ezzel a művel köszöntött be Ady az Új versekben (a kötet első verse). Góg és Magóg bibliai nevek: pogány népek fejedelmei, őket és népüket érckapukkal zárták el egy közösségtől, és a kitörés reményében döngetik a kaput és a falat. Anonymus … Olvasd tovább →
Ady sokat foglalkozott az ember sorsát megrontó, megmérgező erőkkel, amelyekkel az ember örök harcban áll. Mivel gyarlók vagyunk, engedünk a kísértésnek. Ez a verse az Új versek kötetben jelent meg, amely Ady első jelentős kötete (előtte kettőt írt, de ezt … Olvasd tovább →
