Balassi Bálint istenes versei kapcsolatba hozhatók szerelmi költeményeivel, áthallások találhatók a kettő között. Az amor sanctus, azaz „szent szerelem” Balassi istenes verseiben nemcsak a reformáció hatása érvényesül, hanem még a középkori himnuszok hatása is, melyeknek az volt a fő jellegzetességük, hogy a bennük … Olvasd tovább →
A Biblia a legnagyobb példányszámban kiadott és legtöbb nyelvre lefordított könyv, mely szent könyv a zsidóság és a kereszténység számára, ezért Szentírásnak is nevezzük. A zsidók (más néven héberek vagy izraeliták) egy ókori, közel-keleti nép, amelynek tagjai ma a világ … Olvasd tovább →
Az őszike egy kikericsfaj, amely késő ősszel virágzik. Arany János egy „kapcsos könyvbe” (emlékkönyvbe) írta azokat a szépséges költeményeket, amelyeket az Őszikék összefoglaló címmel illetünk. Az Őszikék keletkezése A kapcsos könyvet Gyulai Páltól kapta még 1856 őszén. 1877 nyarán egy nap hóna … Olvasd tovább →
Az ősköltészet mai felfogása a német romantikában fogalmazódott meg, amikor az ősi egység felbomlott: mesterséges közvetítők álltak az egyén és a világ közé. Az ősi egység az egyszerű nép dalaiban maradt meg. Az ősköltészet kutatásában az jelenti a nehézséget, hogy … Olvasd tovább →
Ady indulásakor, az 1900-as évek Magyarországán még éltek a mikszáthi dzsentri világ hagyományai, a költészet pedig középszerű volt, Petőfi-epigonok uralták az irodalmat (Petőfi utánzói, akik konzervatív, hagyományőrző, népnemzeti epigonizmust valósítottak meg, amely ekkoriban már kiüresedett dolog volt). Ez a kiegyezés … Olvasd tovább →
A szabadkai születésű, értelmiségi családból származó költő korán megismerte az ókori irodalmat, nagyapja a történelem, a nagyok tiszteletére nevelte. A kis Kosztolányi már fiatalon írt verseket, és bevitte őket az önképzőkörbe, ahol összekaptak a tanárral versének értékelésén. A tanár elmarasztalta … Olvasd tovább →
A XVI. századi Angliában jelentősen megnőtt a polgárság szerepe, s a 17. században elérte fénykorát. A polgárság megerősödött, Anglia pedig vezető hatalommá vált, gazdag ország lett. A polgárságon belül megjelenik egy értelmiségi réteg is, színházak épülnek, s előretör a dráma … Olvasd tovább →
Nemes Nagy Ágnes szerint Babits Mihály tipikus hegyi költő: nemcsak metaforikus értelemben fönt, a parnasszuson ül, hanem szó szerinti értelemben is kívül és fölötte áll a dolgoknak, nem szennyezi be magát velük, nem törődik a kis, jelenségszerű dolgokkal, a lényeget … Olvasd tovább →
1845-ben Arany János beküldte Az elveszett alkotmány című munkáját a Kisfaludy Társaság pályázatára Vadonffy Bertalan álnéven. Ez egy gúnyos, szarkasztikus vígeposz két párt viszályáról, hexameterekben írva. Arany egy kis levelet is mellékelt: ha díjat nyerne esetleg, akkor hagyják művét álnéven … Olvasd tovább →
Petrarca igazi neve Francasco Petracco volt. Firenzében fogant, és a szomszédos Arrezzoban született (politikai okokból elmenekült a család, mivel pártharcok zajlottak, és ők fehér guelfek voltak, mint Dante, és vereségük után elüldözték őket). Fiatalkorában eljutott Avignonba a családjával, amely az … Olvasd tovább →
