A magyarokhoz II. a kutatók szerint 1807-ben keletkezett, de ez nem biztos, mert Berzsenyi nem jelölte pontosan a versei születésének dátumát. Párverse: A magyarokhoz I. – a magyarok megromlott erkölcsének témáját járja körül, kontrasztba állítva a hajdani erőt a silány jelennel. Az első vers … Olvasd tovább →
A Zrínyi második éneke Kölcsey halála évében, 1838-ban született. Ez a költő utolsó előtti költeménye. Egy kilátástalan politikai helyzetben volt az ország, miután az 1832-36-os országgyűlési refompróbálkozás kudarcba fulladt. A bécsi kormányzat terrorintézkedései, a Wesselényi per véget vetettek a magyar … Olvasd tovább →
Az Egy katonaének 1589-ben keletkezett, abban az évben, amikor Balassi sikertelenül próbálta megkörnyékezni Losonczy Annát. Úgy tűnik, a csalódott szerelmes a vitézi élet szépségeiben keresett vigasztalást (vagy legalábbis abban, hogy felelevenítette katonai élményeit). Tudjuk, hogy röviddel ezután Lengyelországba bujdosott. Így … Olvasd tovább →
Szokatlan természeti tüneményt örökít meg Janus Pannoniius Egy dunántúli mandulafáról című verse, amelyet 1466 márciusában írt Pécsen, ahol 1459-ben püspökséget kapott a királytól. A vers keletkezésének hátterében az az élmény áll, hogy a Mecsek déli lejtőjén (lehetséges, hogy a püspöki … Olvasd tovább →
A magyar reneszánsz első költőjét, akit Janus Pannonius (Magyarországi János) néven ismerünk (ez írói álnév), bensőséges érzelmek fűzték – a mai Románia területén levő – Nagyváradhoz, mivel anyai nagybátyja, Vitéz János Nagyvárad püspöke volt, és többször járt nála látogatóban. A … Olvasd tovább →
A vers 1848 márciusának végén keletkezett, amikor elterjedt a hír, hogy a király vissza akarja vonni a független nemzeti kormányra vonatkozó ígéretét. A nép újra forrongani kezdett Pesten. Allegorikus vers, kettős értelem fut végig rajta egymással párhuzamban: van egy átvitt, … Olvasd tovább →
A Harminc év után 1892-ben íródott, és ugyanúgy Ginához szól, mint a Húsz év múlva. Akkor keletkezett, amikor Vajda 30 év múltán újra találkozott Ginával (ezt életrajzi utalás nem bizonyítja, valószínűleg csak képzeletben találkozott vele, tehát mondjuk inkább úgy, hogy … Olvasd tovább →
Az üstökös c. vers, amelyben Vajda erősen a szimbólum eszközével él, 1882-ben keletkezett (ebben az évben halt meg Arany János – ekkorra Arany és Petőfi generációja már letűnik és feltűnik a magyar költészet egén egy új csillag, egy új hang, … Olvasd tovább →
A Nádas tavon tulajdonképpen egy filozófiai költemény, amely a leíró tájlírából indul ki és erős hangulatisága is van. Kétütemű hangsúlyos sorokból áll. Különleges hangulatát a kettős ritmus, a bokorrímek adják. A költő által használt szószerkezetek, látványelemek nyugalmat, békességet sugároznak. Így … Olvasd tovább →
Petőfi előtt az alföldi táj nem volt költői téma a magyar irodalomban. Ő fedezte fel és népszerűsítette az alföldet. A vers 1844-ben íródott, abban az évben, amikor a költő sok bolyongás után végre biztos álláshoz és megélhetéshez jutott. Nem sokkal … Olvasd tovább →
