Az Egy katonaének 1589-ben keletkezett, abban az évben, amikor Balassi sikertelenül próbálta megkörnyékezni Losonczy Annát. Úgy tűnik, a csalódott szerelmes a vitézi élet szépségeiben keresett vigasztalást (vagy legalábbis abban, hogy felelevenítette katonai élményeit). Tudjuk, hogy röviddel ezután Lengyelországba bujdosott. Így … Olvasd tovább →
Szokatlan természeti tüneményt örökít meg Janus Pannoniius Egy dunántúli mandulafáról című verse, amelyet 1466 márciusában írt Pécsen, ahol 1459-ben püspökséget kapott a királytól. A vers keletkezésének hátterében az az élmény áll, hogy a Mecsek déli lejtőjén (lehetséges, hogy a püspöki … Olvasd tovább →
A magyar reneszánsz első költőjét, akit Janus Pannonius (Magyarországi János) néven ismerünk (ez írói álnév), bensőséges érzelmek fűzték – a mai Románia területén levő – Nagyváradhoz, mivel anyai nagybátyja, Vitéz János Nagyvárad püspöke volt, és többször járt nála látogatóban. A … Olvasd tovább →
A vers 1848 márciusának végén keletkezett, amikor elterjedt a hír, hogy a király vissza akarja vonni a független nemzeti kormányra vonatkozó ígéretét. A nép újra forrongani kezdett Pesten. Allegorikus vers, kettős értelem fut végig rajta egymással párhuzamban: van egy átvitt, … Olvasd tovább →
A Harminc év után 1892-ben íródott, és ugyanúgy Ginához szól, mint a Húsz év múlva. Akkor keletkezett, amikor Vajda 30 év múltán újra találkozott Ginával (ezt életrajzi utalás nem bizonyítja, valószínűleg csak képzeletben találkozott vele, tehát mondjuk inkább úgy, hogy … Olvasd tovább →
Az üstökös c. vers, amelyben Vajda erősen a szimbólum eszközével él, 1882-ben keletkezett (ebben az évben halt meg Arany János – ekkorra Arany és Petőfi generációja már letűnik és feltűnik a magyar költészet egén egy új csillag, egy új hang, … Olvasd tovább →
A Nádas tavon tulajdonképpen egy filozófiai költemény, amely a leíró tájlírából indul ki és erős hangulatisága is van. Kétütemű hangsúlyos sorokból áll. Különleges hangulatát a kettős ritmus, a bokorrímek adják. A költő által használt szószerkezetek, látványelemek nyugalmat, békességet sugároznak. Így … Olvasd tovább →
Petőfi előtt az alföldi táj nem volt költői téma a magyar irodalomban. Ő fedezte fel és népszerűsítette az alföldet. A vers 1844-ben íródott, abban az évben, amikor a költő sok bolyongás után végre biztos álláshoz és megélhetéshez jutott. Nem sokkal … Olvasd tovább →
A vers 1791-ből való. Mit jelenthet ez a szó, hogy „látó”? A „próféta” szót magyarosították így. A látó a jövőt látja, jövendőt mond. „Vidulj, gyászos elme!” – az ész, a felvilágosodás századában íródott az egész vers, azt mondja, hogy sok … Olvasd tovább →
1589-ben íródott. A hazaszeretet verse, amely azért különleges, mert ebben a versben használja először magyar költő az „édes hazám” kifejezést. Balassi Lengyelországba készült, ezért búcsúzott a hazájától. Összefoglaló vers: szerelem, katonák, haza is megjelenik, csak az Istenhez fordulás nincs benne. … Olvasd tovább →
