Balassi Bálint istenes versei kapcsolatba hozhatók szerelmi költeményeivel, áthallások találhatók a kettő között. Az amor sanctus, azaz „szent szerelem” Balassi istenes verseiben nemcsak a reformáció hatása érvényesül, hanem még a középkori himnuszok hatása is, melyeknek az volt a fő jellegzetességük, hogy a bennük … Olvasd tovább →
A magyarokhoz II. a kutatók szerint 1807-ben keletkezett, de ez nem biztos, mert Berzsenyi nem jelölte pontosan a versei születésének dátumát. Párverse: A magyarokhoz I. – a magyarok megromlott erkölcsének témáját járja körül, kontrasztba állítva a hajdani erőt a silány jelennel. Az első vers … Olvasd tovább →
A Zrínyi második éneke Kölcsey halála évében, 1838-ban született. Ez a költő utolsó előtti költeménye. Egy kilátástalan politikai helyzetben volt az ország, miután az 1832-36-os országgyűlési refompróbálkozás kudarcba fulladt. A bécsi kormányzat terrorintézkedései, a Wesselényi per véget vetettek a magyar … Olvasd tovább →
Az Egy katonaének 1589-ben keletkezett, abban az évben, amikor Balassi sikertelenül próbálta megkörnyékezni Losonczy Annát. Úgy tűnik, a csalódott szerelmes a vitézi élet szépségeiben keresett vigasztalást (vagy legalábbis abban, hogy felelevenítette katonai élményeit). Tudjuk, hogy röviddel ezután Lengyelországba bujdosott. Így … Olvasd tovább →
Szokatlan természeti tüneményt örökít meg Janus Pannoniius Egy dunántúli mandulafáról című verse, amelyet 1466 márciusában írt Pécsen, ahol 1459-ben püspökséget kapott a királytól. A vers keletkezésének hátterében az az élmény áll, hogy a Mecsek déli lejtőjén (lehetséges, hogy a püspöki … Olvasd tovább →
A magyar reneszánsz első költőjét, akit Janus Pannonius (Magyarországi János) néven ismerünk (ez írói álnév), bensőséges érzelmek fűzték – a mai Románia területén levő – Nagyváradhoz, mivel anyai nagybátyja, Vitéz János Nagyvárad püspöke volt, és többször járt nála látogatóban. A … Olvasd tovább →
A Biblia a legnagyobb példányszámban kiadott és legtöbb nyelvre lefordított könyv, mely szent könyv a zsidóság és a kereszténység számára, ezért Szentírásnak is nevezzük. A zsidók (más néven héberek vagy izraeliták) egy ókori, közel-keleti nép, amelynek tagjai ma a világ … Olvasd tovább →
A helység kalapácsa Petőfi Sándor 4 énekből álló elbeszélő költeménye, melyet maga a költő hőskölteménynek nevezett. Ezt a gúnyirat jellegű, hosszú, epikus művet Petőfi néhány hét alatt írta meg 1844-ben. A korabeli olvasók nem kedvelték, nem lett népszerű, hiszen éles, … Olvasd tovább →
A vers 1848 márciusának végén keletkezett, amikor elterjedt a hír, hogy a király vissza akarja vonni a független nemzeti kormányra vonatkozó ígéretét. A nép újra forrongani kezdett Pesten. Allegorikus vers, kettős értelem fut végig rajta egymással párhuzamban: van egy átvitt, … Olvasd tovább →
Kétféle költőtípust ismerünk: a zseni költőt (poeta natus) és a tudós költőt (poeta doctus). A született tehetség és a tanult képesség azonban nem feltétlenül áll konfliktusban egymással. Mi jellemzi a zsenit és mi a tudós költőt? A zseni könnyedén ír … Olvasd tovább →
