A Biblia a legnagyobb példányszámban kiadott és legtöbb nyelvre lefordított könyv, mely szent könyv a zsidóság és a kereszténység számára, ezért Szentírásnak is nevezzük. A zsidók (más néven héberek vagy izraeliták) egy ókori, közel-keleti nép, amelynek tagjai ma a világ … Olvasd tovább →
A helység kalapácsa Petőfi Sándor 4 énekből álló elbeszélő költeménye, melyet maga a költő hőskölteménynek nevezett. Ezt a gúnyirat jellegű, hosszú, epikus művet Petőfi néhány hét alatt írta meg 1844-ben. A korabeli olvasók nem kedvelték, nem lett népszerű, hiszen éles, … Olvasd tovább →
A vers 1848 márciusának végén keletkezett, amikor elterjedt a hír, hogy a király vissza akarja vonni a független nemzeti kormányra vonatkozó ígéretét. A nép újra forrongani kezdett Pesten. Allegorikus vers, kettős értelem fut végig rajta egymással párhuzamban: van egy átvitt, … Olvasd tovább →
Kétféle költőtípust ismerünk: a zseni költőt és a tudós költőt. A zseni könnyedén ír verset, s ha egyszer megszállja az ihlet, akkor megírja a verset, és kész. Úgy hagyja, ahogy egyszer leírta, nem javít át rajta semmit, nem dolgozik rajta … Olvasd tovább →
Szegény Berzsenyi Dániel ugyancsak belekerült a két stílusirány ütközőpontjába, s szinte felmorzsolódott a kettő kereszttüzében. Klasszicistaként indult. Kazinczy arra biztatta, hogy ódaköltő legyen, és írt is ódákat (pl. A magyarokhoz I-II). De később, ahogy megismerte önmagát, egyre inkább maga mögött … Olvasd tovább →
Arany és Petőfi barátsága akkor kezdődött, amikor Arany a Kisfaludy Társaság pályázatának nyerteseként a magyar irodalom élvonalába került és egy csapásra ismert lett. A pályadíjat nyert mű, a Toldi nagy sikere az akkor már híres, befutott költő, Petőfi Sándor figyelmét … Olvasd tovább →
Az őszike egy kikericsfaj, amely késő ősszel virágzik. Arany János egy „kapcsos könyvbe” (emlékkönyvbe) írta azokat a szépséges költeményeket, amelyeket az Őszikék összefoglaló címmel illetünk. A kapcsos könyvet Gyulai Páltól kapta még 1856 őszén. 1877 nyarán egy nap hóna alá … Olvasd tovább →
Az ősköltészet mai felfogása a német romantikában fogalmazódott meg, amikor az ősi egység felbomlott: mesterséges közvetítők álltak az egyén és a világ közé. Az ősi egység az egyszerű nép dalaiban maradt meg. Az ősköltészet kutatásában az jelenti a nehézséget, hogy … Olvasd tovább →
Ady indulásakor, az 1900-as évek Magyarországán még éltek a mikszáthi dzsentri világ hagyományai, a költészet pedig középszerű volt, Petőfi-epigonok uralták az irodalmat (Petőfi utánzói, akik konzervatív, hagyományőrző, népnemzeti epigonizmust valósítottak meg, amely ekkoriban már kiüresedett dolog volt). Ez a kiegyezés … Olvasd tovább →
A szabadkai születésű, értelmiségi családból származó költő korán megismerte az ókori irodalmat, nagyapja a történelem, a nagyok tiszteletére nevelte. A kis Kosztolányi már fiatalon írt verseket, és bevitte őket az önképzőkörbe, ahol összekaptak a tanárral versének értékelésén. A tanár elmarasztalta … Olvasd tovább →
