A helység kalapácsa Petőfi Sándor 4 énekből álló elbeszélő költeménye, melyet maga a költő hőskölteménynek nevezett. Ezt a gúnyirat jellegű, hosszú, epikus művet Petőfi néhány hét alatt írta meg 1844-ben. A korabeli olvasók nem kedvelték, nem lett népszerű, hiszen éles, … Olvasd tovább →
A vers 1848 márciusának végén keletkezett, amikor elterjedt a hír, hogy a király vissza akarja vonni a független nemzeti kormányra vonatkozó ígéretét. A nép újra forrongani kezdett Pesten. Allegorikus vers, kettős értelem fut végig rajta egymással párhuzamban: van egy átvitt, … Olvasd tovább →
Arany és Petőfi barátsága akkor kezdődött, amikor Arany a Kisfaludy Társaság pályázatának nyerteseként a magyar irodalom élvonalába került és egy csapásra ismert lett. A pályadíjat nyert mű, a Toldi nagy sikere az akkor már híres, befutott költő, Petőfi Sándor figyelmét … Olvasd tovább →
Petőfi előtt az alföldi táj nem volt költői téma a magyar irodalomban. Ő fedezte fel és népszerűsítette az alföldet. A vers 1844-ben íródott, abban az évben, amikor a költő sok bolyongás után végre biztos álláshoz és megélhetéshez jutott. Nem sokkal … Olvasd tovább →
Az Egy gondolat bánt engemet Pesten született, 1846 decemberében (ez Petőfi utolsó verse ebben az évben). Rapszódia, látomásvers. Petőfi nem ad külön címet a költeménynek. A vers kiemelt első sora a cím. Nincs versszakokra tagolva, különböző szótagszámú sorokból áll. Ez … Olvasd tovább →
A költőkről szól a vers. A hivatásukról, a munkájukról, a feladataikról. Arról, hogy a kortárs költőktől milyen magatartásformát vár el a XIX. század. Nem a lírai én a fontos, hanem hogy a költő követhető példát adjon, hogy a nép kövesse. … Olvasd tovább →
