Nemes Nagy Ágnes szerint Babits Mihály tipikus hegyi költő: nemcsak metaforikus értelemben fönt, a parnasszuson ül, hanem szó szerinti értelemben is kívül és fölötte áll a dolgoknak, nem szennyezi be magát velük, nem törődik a kis, jelenségszerű dolgokkal, a lényeget … Olvasd tovább →
Babits első verseskötetének (Levelek Írisz koszorújából, 1909) záró verse. Műfaja szonett. Központi kérdése, hogy megismerhető-e a világ. Az agnoszticizmus irányzata erre azt a választ adta: a világ nem megismerhető. A címben megjelenő lírikus maga a költő, az epilóg (epilógus) pedig … Olvasd tovább →
We have detected that you are using extensions to block ads. Please support us by disabling these ads blocker.
