Az alábbi áttekintés célja, hogy rálátást adjon egy tágabb témára (csak a lényeg van benne mindenről).

Az összefoglaló tartalma:

• a Biblia nyelve, részei, műfajai
• Ószövetség – részei, a Tóra részei, kis próféták, nagy próféták, pátriárkák
• Újszövetség – nyelve, részei, fontos könyvei, evangélisták
• kanonizáció, bibliafordítások, Biblia Pauperum

Biblia

(a keresztény vallás szent könyve, Írás vagy Szentírás néven is nevezik)

A szó közép-latin eredetű, jelentése: „könyvecskék”. Egy föníciai város (Gubla) nevéből ered, amit a görögök Büblosznak neveztek.

Jellege: antológia, szöveggyűjtemény. Kétféle szöveget tartalmaz: kanonikus és apokrif (= hamis, nem hiteles). Kánon = mérték, kanonikus = egy mértéken átesett.

A Biblia két részből áll: Ószövetség és Újszövetség. A zsidók csak a az Ószövetséget fogadják el, a keresztények mindkettőt.

Eredetileg héber nyelvű: arámi, óhéber nyelven íródott.

Az első latin nyelvű biblia: Vulgáta (Szent Jeromos)

Az első magyar nyelvű biblia: Újszövetség (Sylvester János)

A bibliai szövegek sugalmazott szövegek, a sugallt szövegeket a próféták jegyezték le.

A Biblia jelképes nyelvű, történetei ember és világ, ember és ember kapcsolatával foglalkoznak.

Monoteizmus (egyistenhit) jellemzi.

Műfajok a Bibliában: elsősorban történeti elbeszélések, könyvek vannak benne, emellett levelek, parabolák (példázatok), lírai művek (zsoltárok, szerelmi költemények).

Ószövetség

(Isten és a választott nép, a zsidóság szövetsége)

Ideje: Kr. e. 12. századtól kb. Kr. e. 2. századig, kerek ezer év irodalmát 46 könyvben írja le.

Nyelve elsősorban óhéber, de egyes könyvekben hellenisztikus (görög) és arámi nyelvek is vannak.

Ószövetség részei: Genezis (teremtéstörténet, 6 napos), Mózes 5 könyve (Tóra = törvény), Eszter könyve, Énekek éneke, Királyok könyve, Jób és Dániel könyve

Az első 5 könyv Mózes nevéhez fűződik:

1. Teremtés könyve (Genezis) – kétféle teremtéstörténetet tartalmaz: Jahve nevéből jön a jahvista termtéstörténet (amely antropomorfnak, emberformájúnak képzeli az Istent, és naiv elbeszélő stílusú), Elóhim nevéből jön az elohista (amely inkább didaktikus, és a próféták állnak az előtérben)
2. Kivonulás (Exodus) – a zsidó nép történeti könyve, témája a zsidók Egyiptomból való távozása Mózes vezetésével, valamint a tízparancsolat átvétele
3. Leviták (Leviticus) – a leviták zsidó papok (lévi = fegyveres törzs, a hatalmat képviselte), előírások vannak benne
4. Számok (Numeri) – történeti jellegű, az arab pusztákon való vándorlást meséli el, a 40 év története
5. Második Törvénykönyv (Deoterononium)

Az öt mózesi könyv együtt: Pentateucon (görögül) vagy Tóra (héberül, „tóra” = törvény, tan). Mózes halála is benne van, így nyilván nem Mózes írta, de az ő nevéhez kötjük. Főleg a zsidóság őstörténetét dolgozza fel.

Nagy próféták (akik terjedelmes könyveket írtak): Ézsaiás (vagy Izaiás), Jeremiás, Ezekiel, Dániel

Kis próféták (12 van), pl. Jónás, Zakariás

Pátriárkák (a zsidó nép ősatyjai): Ábrahám, Izsák, Jákob, József.

Fontosak a parabolák (parabola = példabeszéd, tanmese – tanító jellegű, erkölcsi tanítást megfogalmazó történet), pl. tékozló fiú, elveszett bárány, elveszett drahma.

További fontos ószövetségi történetek: Káin és Ábel (testvérgyilkosság), Noé (vízözön), József és testvérei (Thomas Mann is feldolgozta regényben), Bábel mítosz (nyelvek születésének története)

Szépirodalmi jellegű: Zsoltárok könyve, Énekek éneke (témája a férfi-nő viszony, szimbolikus)

A lap aljára értél, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!