Balassi Bálint istenes versei kapcsolatba hozhatók szerelmi költeményeivel, áthallások találhatók a kettő között. Az amor sanctus, azaz „szent szerelem” Balassi istenes verseiben nemcsak a reformáció hatása érvényesül, hanem még a középkori himnuszok hatása is, melyeknek az volt a fő jellegzetességük, hogy a bennük … Olvasd tovább →
Kétféle költőtípust ismerünk: a zseni költőt (poeta natus) és a tudós költőt (poeta doctus). A született tehetség és a tanult képesség azonban nem feltétlenül áll konfliktusban egymással. Mi jellemzi a zsenit és mi a tudós költőt? A zseni könnyedén ír … Olvasd tovább →
Szegény Berzsenyi Dániel ugyancsak belekerült a két stílusirány ütközőpontjába, s szinte felmorzsolódott a kettő kereszttüzében. Klasszicistaként indult. Kazinczy arra biztatta, hogy ódaköltő legyen, és írt is ódákat (pl. A magyarokhoz I-II). De később, ahogy megismerte önmagát, egyre inkább maga mögött … Olvasd tovább →
Madách bő egy év alatt írta meg Az ember tragédiáját, és egy barátján, Jámbor Pálon keresztül eljuttatta Aranynak. Arany beleolvasott, és először azt gondolta, egy Faust-utánzat, mert ugyanúgy kezdődik. Ez jellemző volt a korra, akkoriban sok ilyen utánzat, ún. parafrázis … Olvasd tovább →
A walesi bárdok mindnyájunk kedvence. Úgy rémlik, ez volt az első vers, amit megtanultam Aranytól még az általános iskolában. És szerettem. De hogyan is született ez a költemény, minek apropóján írta? Valóságos esemény ihlette. 1857-ben felkérték a költőt, írjon köszöntő … Olvasd tovább →
Horatius nemcsak verseket és irodalmi szabályokat hagyott örökül az utókorra. Életvezetési tanácsai a mai napig közszájon forgó, ismert mondások. Horatius, a későbbi korok nagy példaképe, alacsony sorból származott. Apja egy felszabadított rabszolga volt, aki kemény munkával egy kis birtokra is … Olvasd tovább →
