A Zrínyi második éneke Kölcsey halála évében, 1838-ban született. Ez a költő utolsó előtti költeménye. Egy kilátástalan politikai helyzetben volt az ország, miután az 1832-36-os országgyűlési refompróbálkozás kudarcba fulladt. A bécsi kormányzat terrorintézkedései, a Wesselényi per véget vetettek a magyar … Olvasd tovább →
A zárkózott, befelé forduló, félszeg Kölcsey életét többek között az is megkeserítette, hogy gyerekkorában elvesztette az egyik szemét. A szem ábrázolása Kölcsey híres portréján A róla készült portrén úgy ábrázolja a festő, hogy a beteg szeme az árnyékosabb, távolabbi oldalra … Olvasd tovább →
Kölcseyt többnyire a Himnusz szerzőjeként ismerjük, pedig nemcsak költészetével igyekezett előmozdítani a fejlődést. Nagyon fontos volt számára a haza szolgálata, ezért is lett országgyűlési követ 1832 novemberében. Ekkor elkezdte írni Országgyűlési napló című munkáját (míg követ volt, addig írta). Perzselő, … Olvasd tovább →
A Zrínyi éneke 1830-ban íródott, Kölcsey épp Szobráncon volt Szemere Páléknál, ezért eredetileg a Szobránci dal címet adta a versnek. Később a cenzúra miatt változtatta a címet Zrínyi dalára, mert így azt lehetett mondani, hogy a mű a múltra vonatkozik. … Olvasd tovább →
A Vanitatum vanitas 1823-ban keletkezett, Kölcsey a Himnusz után írta csekei magányában. Hosszú ideig, hónapokig (februártól áprilisig) dolgozott rajta. Mivel közvetlenül a Himnusz után íródott, a Himnusz párversének szokták tartani. A cím egy latin kifejezés, azt jelenti: „hiúságok hiúsága” (fokozás … Olvasd tovább →
1823. jan. 22-én született a vers. A Himnusz születésének napja (január 22-e) ma a Magyar Költészet Napja. Eredeti cím: Hymnus, alcím: A magyar nép zivataros századaiból. Mielőtt elemeznénk, meg kell érteni a verset, ami sokaknak nehéz a régies nyelvezet miatt, ezért nézzük meg, miről … Olvasd tovább →
