Balassi Bálint istenes versei kapcsolatba hozhatók szerelmi költeményeivel, áthallások találhatók a kettő között. Az amor sanctus, azaz „szent szerelem” Balassi istenes verseiben nemcsak a reformáció hatása érvényesül, hanem még a középkori himnuszok hatása is, melyeknek az volt a fő jellegzetességük, hogy a bennük … Olvasd tovább →
Az Egy katonaének 1589-ben keletkezett, abban az évben, amikor Balassi sikertelenül próbálta megkörnyékezni Losonczy Annát. Úgy tűnik, a csalódott szerelmes a vitézi élet szépségeiben keresett vigasztalást (vagy legalábbis abban, hogy felelevenítette katonai élményeit). Tudjuk, hogy röviddel ezután Lengyelországba bujdosott. Így … Olvasd tovább →
1589-ben íródott. A hazaszeretet verse, amely azért különleges, mert ebben a versben használja először magyar költő az „édes hazám” kifejezést. Balassi Lengyelországba készült, ezért búcsúzott a hazájától. Összefoglaló vers: szerelem, katonák, haza is megjelenik, csak az Istenhez fordulás nincs benne. … Olvasd tovább →
Az Adj már csendességet 8 versszakos istenes vers, amelyben Balassi az Úrhoz fordul a bűnbánat okán. Kétségbe van esve, de jót remél. Ezt a verset nem egy adott dallamra írta a költő. Így lesz a dallamversből szóvers. Balassinak már nincs … Olvasd tovább →
Az 1874-ben megtalált Balassa-kódex 33. verse. Balassi egyik istenes verse. Balassi eredetileg református vallású volt, majd a katolikus hitre áttért, de attól, hogy felekezetet váltott, a hite erős volt Istenben. Kereste az Istenben való megnyugvás lehetőségét, szüksége volt Istenre. Már … Olvasd tovább →
Balassit legelőször a szerelem ihlette meg, elsősorban a szerelem költője. Szerelmes verseiben indulatokat, vágyakat, érzéseket ír le. Versei mindig valóságos élmény alapján születtek. Hogy Júliára talála, így köszöne neki című versében is érzelmei vannak leírva. Reneszánsz szokás szerint álnévvel ruházza … Olvasd tovább →
