Kétféle költőtípust ismerünk: a zseni költőt (poeta natus) és a tudós költőt (poeta doctus). A született tehetség és a tanult képesség azonban nem feltétlenül áll konfliktusban egymással. Mi jellemzi a zsenit és mi a tudós költőt? A zseni könnyedén ír … Olvasd tovább →
Egyfajta gondolati vers, amely nincsen tagolva. Ironikus, gúnyos: ez a felülemelkedés eszköze, amely társul a humorral és a lenézéssel, amikor a muzulmán vallásról és a szultánról meg a háreméről beszél. Voltaire egyházellenessége jelenik meg a versben, de Csokonai úgy írta … Olvasd tovább →
A debreceni kollégium poéta szakán Csokonai megismerte a piktúra és a szentencia nevű eszközöket, és ezeket alkalmazza is a versben. A piktúra képecskét, képet jelent, a szentencia bölcseleti, filozófiai, elméleti tartalmú rész (a köznapi beszédben is használják, amikor valaki okosat, … Olvasd tovább →
1789-ben született a vers. Mikor Csokonai megírta, már nyilvánvaló volt, hogy Lilla nem lehet az övé. Ekkor nagyon megváltozott a költő kedve, hangszíne, gondolatai, tematikája, és más műfajokban kezdett alkotni. Hosszabb terjedelmű, melankolikus alkotás. A magányt szólítja meg a versben … Olvasd tovább →
A Vajda Julianna-szerelem olyan állapotban érte Csokonait, mikor minden reménye megvolt a boldogságra. Erről tanúskodnak A boldogság és Tartózkodó kérelem c. versei. Míg a Konstancinápoly c. verse inkább klasszicista, ezek a versek dalok, melyek az érzékenység világa felé viszik el … Olvasd tovább →
