Újszövetség

(Jézus és az emberiség szövetsége)

Ideje: az 1. század végén formálódott meg. Vagyis a kanonizáció vége az 1. század, ekkor lezárul a Biblia, nem kerülnek bele már szövegek. (Sok szöveg elveszett.)

Nyelve: görög.

Kevesebb könyvet tartalmaz.

Újszövetség részei: levelek, 4 evangélium (Jézus élete), Apostolok cselekedetei, Pál levelei (14, plusz 7 levél), Jelenések könyve (János), benne: apokalipszis (látomások a világ végéről)

Evangélisták: Márk – evangéliuma a legősibb, ő az alapforrás, szövege kilencven százalékban megtalálható a másik három evangéliumban.

Máté, Márk és Lukács – szinoptikusok (= együttlátók), szerintük Jézus megbízást, küldetést teljesít. Leírásukban Jézus isteni küldetéssel jött a földre az embereket megváltani azzal, hogy feláldozta magát értük.

Ezzel szemben János (a kedvenc tanítvány) szerint Jézus isteni lény. Az ő evangéliuma más szempontok szerint íródott. Elsősorban Istenről beszél, Jézus isteni lényegét emeli ki.

A négy evangélista közül Lukács előadásmódja a legpoétikusabb, legköltőibb és ő a legjobb stiliszta. Dante mondta róla: „Krisztus szelídségének írója.”

Pogány származású volt, és elsősorban a pogány olvasókhoz szólt, hogy meggyőzze őket Isten irgalmasságáról. Az ő evangéliumában található A tékozló fiú, Az elveszett drahma és Az elveszett bárány példabeszéd.

A négyes számnak fontos szerepe van a Bibliában (4 pátriárka, 4 nagy próféta, 4 evangélista van).

A Biblia fontos könyvei:

• Apostolok cselekedetei (szerző: Lukács evangélista)
• Apostolok levelei (Pálnak 14 levele van benne és 7 egyéb levél)
• Jelenések könyve (szerző: János evangélista) – az Apokalipszis könyvének is nevezik, ami kinyilatkoztatást jelent a világ végéről (Dürer illusztrálta fametszetekkel)

Fontos újszövetségi történetek: Jézus születésének és halálának története, Jónás könyve (Márk evangéliumában), hét csésze kiöntése (Jelenések könyvében)

Profán könyvek (világi könyvek, nem vallási):

• Éneke éneke (verses gyűjtemény, héber erotikus-lakodalmas költészet, a szerelem témáját és a zsidók és Isten viszonyát éneklik meg – allegorikus, ezért kerülhetett bele a Bibliába)
• Jób könyve (filozófiai könyv, de jelentős vallási tartalma is van)
• Eszter könyve, Példabeszédek könyve, Prédikátorok könyve – erkölcsi nevelés, tanítás

Kanonizáció: a Biblia összeállítása, a héber iratok kiválasztása, annak eldöntése, mely szövegek kerülhetnek bele. Az ókori írásos művek vizsgálatát jelenti, és a végleges változat kialakítását.

(kánon = zsinórmérték)

Egyes könyveket (a héber mitológiából) szentesítettek, szentté nyilvánítottak, így bekerülhettek a Bibliába, másokat elutaítottak.

Bibliafordítások:

• Az első fordítás a Septuaginta (70-es biblia) – héberről görögre való fordítás, 70 zsidó bölcs rabbi fordította le görögre egyszerre, egymástól elkülönülve, egymásról nem tudva, mégis szó szóra egyformán a Kr. e. 2. században. Az alexandriai zsidóság számára fordították le.
• Vulgáta (vulgus = közönséges, egyszerű, jól érthető) – az Ószövetség és az Újszövetség összekapcsolása latin nyelven, Szent Jeromos (Hieronymus) fordította latinra, és össze is kapcsolta a Biblia két könyvét a Kr. u. 4-5. században. Ez lett a középkori kultúra alapja.

Ma már 600 nyelven olvasható a Biblia.

A nemzeti nyelvű fordítások a reformáció időszakában keletkeztek:

Hitújítás időszaka: 1517 (Luther Márton reformációja) – 1534: Luther megalkotta a teljes német nyelvű Bibliát.

Magyar bibliafordítások: 1590-ben keletkezett az első teljes magyar nyelvű Biblia, a Vizsolyi Biblia vagy Károli-féle Biblia (Károli Gáspár fordította). Ez református biblia volt, az első katolikus biblia Káldi György jezsuita szerzetes nevéhez fűződik, fordítása 1626-ban készült.

Biblia Pauperum (= Szegények Bibliája): képekben ábrázolták a bibliai történeteket a szegények számára, mert a szegények nem tudtak olvasni. Két formája is volt:

• képes biblia – olyan szerzetesrendek számára készült, akik a szegényekkel foglalkoztak, és azért kellettek a képek, hogy el tudják magyarázni nekik a Bibliát. Minden lapján két történetet vetnek össze.
• egyes templomokban Jézus története ábrázolva van, kifaragták a templom falára.

A Biblia a művészetre is hatott, pl. Dürer a Jelenések könyvét illusztrálta.

A Bibliáról részletesen ITT olvashatsz.