Az alábbi áttekintés célja, hogy rálátást adjon egy tágabb témára (csak a lényeg van benne mindenről).

Az összefoglaló tartalma:

• a görög kultúra korszakolása és jellemzői
• a homéroszi kérdés
• a homéroszi eposzok nyelve, szerkezete, mondakör
• eposz műfaj meghatározása, eposzi kellékek
• Iliász – terjedelem, cselekményvezetés, téma, előzménye (Páris és az aranyalma története), főhőse, a főhős fő tulajdonságai, értékrend. közönség
• Odüsszeia – szerkezet, terjedelem, cselekményvezetés, téma, főhőse, a főhős fő tulajdonságai, értékrend. közönség
• az Odüsszeia cselekménye röviden
• az Iliász és az Odüsszeia embereszménye
• az istenek szerepe a két műben

Korszakolás:

• archaikus kor (i.e. 8. század) – műfajok: elégia, líra
• klasszikus kor (Athén virágkora) – műfajok: dráma, szónoklat
• hellenzimus (i.e. 4-1. század) – Kallimakhosz, a görög irodalom beleolvad a rómaiba

A görög kultúra jegyei:

• világlátás: a széphez, a jóhoz és az igazhoz való viszony
• mondakörök: trójai (Homérosz művei) és thébai (drámaírók, pl. Szophoklész: Oidipusz király)

Az eposzok előtt genealógiai énekekben adták elő az arisztokrata családok őseiről szóló mítoszokat ismeretlen énekmondók. Ezek szájhagyomány útján terjedtek.

Homérosz eposzai: Iliász, Odüsszeia

Kr. e. 8. században keletkeztek, az Iliász a század elején, az Odüsszeia a század végén.

Mondakör: mindkettő a trójai mondakörbe tartozik. A trójai mondakör a tízéves trójai háború történetét dolgozza föl (a görögök ostromolták Tróját, mely végül elesett). Ez a háború kb. Kr. e. 12. században volt.

Témájában mindkettő a trójai háborúhoz kapcsolódik, de másként. A mű tárgyát képező háború és a mű megírása között több mint 400 év telt el.

Tisztázatlan, hogy ki írta őket.

Homéroszi kérdés: ki volt, élt-e egyáltalán? Ő írta-e mindkét eposzt? (Biztos, hogy nem.)

Valószínűleg nem ugyanaz a személy írta a két művet, mert a kettő teljesen más társadalmi réteget és embereszményt ábrázol, és nagy különbség van a közönség igényeiben, amelynek készült (az egyik arisztokrata, a másik polgári). De mivel nem tudunk semmi biztosat a szerzőkről, mindkettőt Homérosz nevéhez kötjük.

Szerkezet: mindkettő 24 könyvből (énekből) áll. (Az Iliász kicsit hosszabb.) Mindkettőben ugyanaz a struktúra érvényesül, de az Iliász egy kicsit egyszerűbb szerkezetű, az Odüsszeia bonyolultabb („regényes” szerkesztésű).

A mondai anyag egy-egy alapmotívum köré csoportosul, néhány tematikai csomóponttal. Tudatos szerkesztésre utal mindkét eposz.

Nyelv: több görög nyelvjárásból álló, a hétköznapi életben soha nem használt műnyelv. (Görög nyelvjárások: dór, aiol, ión, attikai. Homérosz ión volt.)

Eposz: az eposz hősköltemény, amely hexameterben íródott, verses formájú, terjedelmes epikai mű. Hőse rendkívüli ember, akinek sorsa összefüggésben áll egy nép, nemzet életével. Sorsát az istenek irányítják, beavatkozásuk történhet pozitív és negatív irányba is (segítik vagy hátráltatják).

Eposzi kellékek:

• in medias res (a dolgok közepébe vágó kezdés)
• invokáció (segélykérés, a múzsához fordulás – a múzsa Homérosznál Kalliopé, később Zrínyinél Szűz Mária)
• propozíció (témamegjelölés. tárgymegjelölés)
• expozíció (bevezetés, az Iliászban 7 sor)
• enumeráció (seregszemle, a szemben álló hősök, seregek bemutatása a katonai táborban, hierarchikus rendben)
• deus ex machina (isteni gépezet beavatkozása, csodás elemek)
• epiteton ornans (állandó jelzők vagy eposzi jelzők, pl. hókarú Nauszikaá, gyorslábú Akhilleusz, leleményes Odüsszeusz – Akhilleusznak 46, Odüsszeusznak 33 eposzi jelzője van)
• eposzi hasonlatok (terjedelmes, 7-8 soron át tartó, szinte önálló életet élő hasonlatok, pl. oroszlán-hasonlat)
• toposzok (visszatérések, ismétlések)

A fentiek az összes eposzra jellemző műfaji követelmények.

Verselési mód: időmértékes, hexameter

Újszerű versformája nem tette lehetővé az énekes előadást.

A lap aljára értél, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!