Iliász

(= Ilionról, azaz Trójáról szóló ének)

Arany János szerint: „naiv eposz”.

Kr. e. 8. században keletkezett, a fegyveres arisztokrácia ideái jelennek meg benne. A fő erény a harcos élet, a hírnév és a hősi halál. Az arisztokrata közönséget a hősök és a háború érdekelték.

Terjedelem: 15 700 hexameter.

Cselekményvezetés: kronologikus.

Téma: Trója története, a 10 éves háború 10. évének 52 napját mutatja be (csak 52 napot mond el az ostromból), egyenes vonalúan, időrendben. Akhilleusz haragjának okáról, következményeiről és feloldódásáról szól. (Témamegjelölés: Akhilleusz vészes haragja.)

Előzménye: Páris trójai királyfi és az aranyalma története.

Prométhusz azt jósolja, bárki lesz Thetisz tengeri istennő férje, apjánál dicsőbb hős fia születik, ezért az istenek földi halandóhoz adják hozzá Thetiszt, Péleusz murmidón királyhoz. A jóslat beteljesül, mert Thetisz fia a hős Akhilleusz lesz, a trójai háború legbátrabb katonája.

Thetisz és Péleusz lakodalmára Eriszt, a viszály istennőjét nem hívják meg, ezért bosszúból szerez egy aranyalmát a Heszperidák kertjéből, és az ünneplők közé gurítja. „A legszebbnek” felirat van rajta, ezért Héra, Pallasz Athéné és Aphrodité összevesznek az almán. Zeusz Páris trójai királyfit kéri fel döntőbírónak.

Az istennők mindhárman felkínálnak valamit, Aphrodité a legszebb földi nő szerelmét ígéri, így Páris neki adja az almát, a legszebb földi nő pedig Heléna, aki Zeusz és Léda lánya, és Meneláosz spártai király felesége (míg testvére, Klütaimnésztra Agamemnón mükénéi király felesége).

Páris megszökteti Helénát Spártából a férjétől és Trójába viszi, ezért kezdik a görögök a háborút Trója ellen. A görög sereget Agamemnón mükénéi király vezeti, és a háború 10 évig tart, amíg Odüsszeusz ki nem találja a falovat (trójai faló).

Főhőse: Akhilleusz.

Fő tulajdonságai: erős, bátor, de ez negatív tulajdonságokkal társul, pl. indulatos, az indulatai vezérlik. Kegyetlen, gátlástalan (megbecsteleníti Hektor holttestét), makacs és haragtartó (Agamemnonra sokáig haragszik, és nem hajlandó harcolni).

Az Iliász hőseinek jellemét a gőg (hübrisz) uralja. Ez Akhilleusz fő tulajdonsága.

Haragjának oka: Agamemnón fővezér elrabolta Apollón isten egyik papjának lányát, ezért Apollón dögvészt bocsátott a görög seregre. Akhilleusz követeli, hogy Agamemnón adja vissza a lányt, mire a fővezér dühében erőszakkal elveszi Akhilleusz szeretett rabnőjét, Briszéiszt. Ezzel vérig sérti és megalázza a hőst, aki addig nem hajlandó harcolni, amíg elégtételt nem kap, így a görögöket folytonos vereségek érik.

Görög vezérek: Agamemnón, Akhilleusz, Odüsszeusz, Aiasz, Diomédész.

Trója királya: Priamosz, fia: Hektór.

Hektór már a görög tábort ostromolja. Agamemnón már kész lenne a bocsánatkérésre, de a makacs Akhilleusz csak abba egyezik bele, hogy barátja, Patroklosz az ő fegyverzetét viselje, így azt hiszik majd, ő is harcol.

Sikerül a trójaiakat visszaszorítani, Patrokloszt azonban Hektór megöli. Ez jelenti a fordulatot. Akhilleusz elveszti legjobb barátját, gyerekkori játszótársát, és haragjában és fájdalmában bosszúra készül. Újra bekapcsolódik a harcba.

Anyja, Thetisz istennő kérésére Héphaisztosz isteni fegyvereket készít neki, amelyekkel Akhilleusz szörnyű vérengzést hajt végre, megöli Hektórt, aki nélkül Trója bukásra van ítélve, és még a holttestét is meggyalázza.

Az agg Priamosz, Trója királya elmegy Akhilleuszhoz a fia holttestéért és könyörög, hogy adja ki a holttestet, mire a hős megsajnálja. A vendégbarátságot Akhilleusz tiszteletben tartja, nem bántja Priamoszt, és kiadja a holttestet (mert az eltemetetlen ember lelke bolyong az alvilágban). A végén a vérszomjasság és a bosszúvágy felett győz az emberség, ezzel a kiengesztelődéssel zárul a történet.

Fő érték: bátorság, hősiesség, örök hírnév, emberi nagyság és dicsőség.

Két választási lehetősége volt Akhilleusznak. Az anyja, Thétisz istennő azt a jóslatot mondja neki, hogy hatalmasabb lesz az apjánál, és örök hírnévre tehet szert, de fiatalon meg kell halnia. Vagy választhatja a  hosszú, nyugalmas életet, ez esetben nem tesz szert örök hírnévre. Akhilleusz tudatosan választja az első lehetőséget.

Az értékek közé tartozik a sorsunk tudatos választása, a vitézi büszkeség, az egyéni érdek védelme és az isteni származás is.

Az Iliász részletes elemzése: ITT.

A lap aljára értél, a folytatáshoz kattints a 3. oldalra!