Odüsszeia tartalom

Történet: az Odüsszeia cselekménye röviden:

1-4. ének (még nem jelenik meg Odüsszeusz):

Ithaka: anarchia dúl, felborul az erkölcsi rend. Odüsszeusz feleségét, Pénelopét 3 éve 108 élősdi kérő ostromolja, abban a hitben, hogy a férj halott. Pénelopé hűséges, de tétova. Halogatja az új nászt, de addig a kérők nála dőzsölnek, pusztítják férje vagyonát.

Az istenek döntése után Pallasz Athéné hozza mozgásba az eseményeket. Mentész, majd Mentór (Odüsszeusz régi, ithakai barátai) alakjában cselekvésre buzdítja Odüsszeusz felnőtt fiát, Télemakhoszt.

Pülosz: Télemakhosz Püloszba megy Nesztórhoz, a város bölcs, agg királyához apja felől érdeklődni.

Spárta: Télemakhosz Spártába megy Meneláosz királyhoz, hátha hírt hall apjáról. Útjai jóformán eredménytelenek, de közben bölcsebbé, tapasztaltabbá válik, gyermekből férfivá érik, világlátott lesz.

5-8. ének (a mesék birodalma):

Ogügié szigete: Kalüpszó nimfa már 7 éve tartja fogságban Odüsszeuszt, de Hermész isteni parancsot hoz: engedje elmenni. A sziget szépsége, az örökifjú nimfa szerelme egy időre elhomályosította Odüsszeuszban hazáját és feleségét, de aztán legyőzi önmagát, és otthonárét, halandó létéért lemond a nimfáról és a halhatatlanságról (lelkierő). Nyugtalan szelleme borzad az egyhangú isteni léttől. Tutajt készít (király létére jó hajós is).

Szkhéria szigete: a phaiákok mesebeli hazája. Odüsszeusz rangrejtve megismerkedik a phaiák királylánnyal, Nauszikaával. Ruháatlanul a parton alszik, lombokkal takarózva, és a labdázó phaiák lányok sikolyára ébred. Óvatos, édes és ravasz beszéde meggyőzi Nauszikaát, hogy az idegen nem hitvány és nem esztelen ember. A lány később beleszeret, de a sokat tapasztalat hős már óvatos, elfojtja vágyait, ellenáll az új szerelemnek. A phaiák udvarban vendégül látják, és lakoma közben a trójai háborúról kezd énekelni.

9-12. ének (Odüsszeusz kalandjai):

Különleges 4 ének, mert a jelen idejű elbeszélés itt megszakad, és helyette Odüsszeusz a múltjáról mesél. Egy mélyebb mesei rétegbe visz ez a kalandsorozat. A költő átadja hősének a mesélés jogát, hiszi is, nem is a hihetetlen történeteket.

10 év történetét mondja el Odüsszeusz időrendben. A hazafelé tartó út során 10 kalandon megy keresztül:

1. Iszmarosz városa: Odüsszeusz és emberei feldúlják a kikón nép otthonát, sokat zsákmányolnak, de Odüsszeusz több társa mohóság miatt elesik.
2. lótuszevők szigete: Odüsszeusz 3 társa esik a lótuszból, s nem akar hazatérni. Erőszakkal tépik ki őket a mámorból.
3. küklópszok szigete: részletesebb kaland, a tudásvágy viszi bele Odüsszeuszt, nem a végzet. Polüphémosz, a küklópsz hatot felfal Odüsszeusz társai közül. Csak az okosság, találékonyság, előrelátás sikeres a vad, vak erőszakkal szemben. Odüsszeusz leleményes csellel megvakítja Polüphémoszt, ám emiatt Poszeidón tengeristen megharagszik rá (mert Polüphémosz az ő gyermeke). Odüsszeuszék gazdag zsákmánnyal mennek tovább. Az ész diadala ez a kaland.
4. Aiolié szigete: Aiolosz isten, a szelek királya egy bőrtömlőbe kötve adja át Odüsszeusznak a tengeri viharokat keltő szeleket, de Odüsszeusz társai rosszindulatból, kapzsiságból kinyitják a bőrtömlőt, és kiszabadulnak a szelek, így visszavetődnek az útjukon.
5. Télepülosz: a laisztrügónok városa. Ezek emberevő óriások, akik sziklákkal összezúzzák Odüsszeusz hajóit, csak egy gálya marad épen a tizenkettőből.
6. Aiaié szigete: Kirké istennő 21 görög hajóst sertéssé változtat. Odüsszeusz megtöri Kirké varázserejét Hermész segítségével, társait megmenti, egy évig maradnak itt. (Odüsszeusz nem siet haza.)
7. Alvilág: Kirké tanácsára Odüsszeusz alászáll az Alvilágba, hogy Teiresziásztól jóslatot kérjen (11. ének). Megtudja, hogy nem reménytelen az útjuk, csak önmagukat kell legyőzniük. Találkozik édesanyja szellemével, akitől hírt kap feleségéről és az otthoni állapotokról.

Találkozik az elesett görög hősök árnyaival, Agamemnón, Mükéné királya elmondja, hogy győztes hazatérése után felesége, Klütaimnésztra és annak szeretője kegyetlenül meggyilkolták. Tragikus, csúf halála riasztó lehetőség, amely Odüsszeuszt is fenyegetheti. Agamemnón azt tanácsolja Odüsszeusznak, hogy titokban térjen haza, mert egye asszonyban sem lehet bízni. Ez a találkozás határozza meg Odüsszeusz minden ithakai tettét. Odüsszeusz ugyanis most elbizonytalanodik, hisz ő maga kérte feleségét az elutazása előtt, hogy ha fia felnőtt, és ő még nem tért vissza, akkor menjen férjhez.

Az Alvilágból visszatérve Kirké feltárja neki útja további veszedelmeit.

8. Szirének: a szirének bűvös dalukkal csábítják az utast a pusztulásba. Odüsszeusz viasszal betömi társai fülét, de ő maga hallani akarja a szirének énekét (mert már megtanulta fékezni a lelkét), óvatosságból azonban az árbochoz kötözteti magát.

A szirének a legsebezhetőbb pontján támadják Odüsszeuszt: a tudásszomját, a kíváncsiságát ígérik kielégíteni, mert ők ismerik a jövőt. Ekkora csábítás sok neki, int, hogy engedjék el, de a társai nem engedelmeskednek.

9. Szkülla: hatfejű tengeri szörny Szkülla, aki egy veszélyes tengeri szorosban tanyázik és felfalja Odüsszeusz hat emberét. Mégis muszáj a közelébe menniük, mert ha nem eveznek el Szkülla közelében, akkor az egész hajót elnyelli a Kharübdisz örvénye.
10. Thrinakié szigete: minden figyelmeztetés – Teiresziász, Kirké – ellenére Odüsszeusz társai hat napon át lakmároznak Héliosz napisten legszebb marháiból, és nem szorongató éhségükben, hanem csak mohóságból (jobb falatokra vágynak). Ezért amikor tengerre szállnak, vihar pusztítja el valamennyiüket, kivéve Odüsszeuszt, aki egy gerendán 9 napig hányódik a tengeren, aztán Kalüpszó szigetére vetődik, ahol 7 évet tölt.

Bár vágyik hazatérni Odüsszeusz, azért nem mindenáron.

13-24. ének (leszámolás a kérőkkel):

Újra a jelenben vagyunk, a költő időrendben adja elő az eseményeket.

Ithaka: Odüsszeuszt hazarepíti a phaiákok csatahajója. Szinte egyszerre tér haza 20 év távollét után Odüsszeusz és a fia, Télemakhosz, aki Spártából jön. Mindketten titokban érkeznek, mert mindkettejüket meg akarják ölni. Odüsszeusz vén koldusnak öltözve megy az övéi közé (Pallasz Athéné változtatja át), hogy ne ismerjék fel, és mindenkinek hazudik, hogy elrejtse magát.

Cselt kell kieszelnie, bajtársakat szereznie a bosszúhoz, próbára tenni környezetét, megmérni az embereket, hogy ki áll mellette, és ki árulta el.

Fia hozzá hasonló lett, szolgái közül sokan hűek maradtak, pl. Eumaiosz (az „isteni kondás”), Eurükleia (Odüsszeusz régi dajkája) stb. Felesége, Pénelopé is hű maradt.

Odüsszeusz embertelen megaláztatásokon megy keresztül: megvetik, lenézik, gúnyolják, a kecskepásztor belerúg, a kérők (Antinoosz) zsámollyal hajítják meg), ökörlábat vágnak hozzá. Ez a legkeményebb próba, mert óriási önfegyelemre és lelkierőre van szüksége Odüsszeusznak ahhoz, hogy ezt szó nélkül elviselje, és fékezze kirobbanni akaró indulatait. Ha elveszti az önuralmát, lelepleződik. De sikerül legyőznie önmagát, és nem fedi fel kilétét.

A kérők nemcsak hitvesét és vagyonát akarják elvenni, de meg akarják ölni egyetlen gyermekét is. Végül Pénelopé íjászversenyre hívja a 108 kérőt. Aki felajzza és kilövi Odüsszeusz nyilát, ahhoz megy feleségül. A nyilat persze csak maga Odüsszeusz tudja megfeszíteni, és kegyetlenül legyilkolja a kérőket, valamint a bűnös 12 szolgát, akik elárulták őt, és a hűtlen kecskepásztort is.

Ezzel jogos bosszút áll, igazságszolgáltatást hajt végre. Öldöklése nem öncélú kegyetlenség (nem leli örömét benne).

Találkozik Pénelopéval, majd felkeresi édesapját. A végén még egy küzdelem vár rá. Meg kell ütközniük a kérők rokonainak seregével, akik bosszút akarnak állni. Ezek a rokonok azonban ártatlanul halnának meg, és haláluk törvénytelen volna, ezért Odüsszeusz nem akarja megölni őket.

Végül győz a belátás és a józan ész. Odüsszeusz végleg abbahagyja a harcot, Pallasz Athéné istennő pedig békét szerez a hadak között. Ezzel helyreáll a rend, a jog és az erkölcs, diadalmaskodik az emberség és az értelem.

A lap aljára értél, a folytatáshoz kattints az 5. oldalra!