Balassi Bálint istenes versei kapcsolatba hozhatók szerelmi költeményeivel, áthallások találhatók a kettő között.

Az amor sanctus, azaz „szent szerelem”

Balassi istenes verseiben nemcsak a reformáció hatása érvényesül, hanem még a középkori himnuszok hatása is, melyeknek az volt a fő jellegzetességük, hogy a bennük kifejeződő vallásos rajongás alig különbözött a földi szerelemtől – ezt nevezték amor sanctusnak, azaz „szent szerelemnek”.

Ez a tradíció megtermékenyítő hatással volt Balassi költészetére, hiszen a szerelmi líra és az istenes költészet nála szerves egységet alkot. különösen korai istenes verseiben feltűnő a szerelmes versekkel való rokonság.

A beszédhelyzet és az érvelés

Verseiben Balassi Istenhez hasonlóképpen fohászkodik, mint ahogy egy szerelmes férfi eseng imádottjához, és Isten is éppoly elérhetetlen, mint a kiszemelt hölgy. Ha Balassi úgy érzi, Isten elfordult tőle, amiatt éppúgy panaszkodik, mint amikor imádottja kegyetlen hozzá, elutasítja vagy játszadozik vele.

Istentől és a nőktől is megértést, megbocsátást, kegyelmet kér, tehát nagyon hasonló a versek alaphelyzete is. Ebből adódóan az érvelés is hasonló, sőt, sokszor a megfogalmazás is: a szerelmi költészetében használt kifejezések felbukkannak istenes verseiben is.

Például A Bizonnyal esmérem rajtam most erejét… kezdetű Anna-vers mellett ott áll a Bizonnyal esmérem rajtam nagy haragod… kezdetű istenes vers. A megszólítást kivéve nagyon hasonló a kettő.

A verselés és a gondolatmenet

Balassi még a versformát is átemeli szerelmi költészetéből istenes verseibe, nem törődve azzal, hogy a vallásos tartalom és a profán ritmus ütni fogja egymást.

Istenes versei közül a legtisztábban vallásos jellegű mű a Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor hogy házasodni szándékozott című vers, de gondolatmenetében itt is a szerelmi énekek gondolatmenetét alkalmazza, ha ellentétes értelemben is.