A XVI. századi Angliában jelentősen megnőtt a polgárság szerepe, s a 17. században elérte fénykorát. A polgárság megerősödött, Anglia pedig vezető hatalommá vált, gazdag ország lett. A polgárságon belül megjelenik egy értelmiségi réteg is, színházak épülnek, s előretör a dráma … Olvasd tovább →
Madách bő egy év alatt írta meg Az ember tragédiáját, és egy barátján, Jámbor Pálon keresztül eljuttatta Aranynak. Arany beleolvasott, és először azt gondolta, egy Faust-utánzat, mert ugyanúgy kezdődik. Ez jellemző volt a korra, akkoriban sok ilyen utánzat, ún. parafrázis … Olvasd tovább →
A walesi bárdok mindnyájunk kedvence. Úgy rémlik, ez volt az első vers, amit megtanultam Aranytól még az általános iskolában. És szerettem. De hogyan is született ez a költemény, minek apropóján írta? Valóságos esemény ihlette. 1857-ben felkérték a költőt, írjon köszöntő … Olvasd tovább →
Nemes Nagy Ágnes szerint Babits Mihály tipikus hegyi költő: nemcsak metaforikus értelemben fönt, a parnasszuson ül, hanem szó szerinti értelemben is kívül és fölötte áll a dolgoknak, nem szennyezi be magát velük, nem törődik a kis, jelenségszerű dolgokkal, a lényeget … Olvasd tovább →
1845-ben Arany János beküldte Az elveszett alkotmány című munkáját a Kisfaludy Társaság pályázatára Vadonffy Bertalan álnéven. Ez egy gúnyos, szarkasztikus vígeposz két párt viszályáról, hexameterekben írva. Arany egy kis levelet is mellékelt: ha díjat nyerne esetleg, akkor hagyják művét álnéven … Olvasd tovább →
Az alábbi elemzés nem irodalmi jellegű, hanem inkább azokat a gondolatokat veszi számba, amelyeket a vers elindíthat az emberben. Rilke ugyanis sokat elmond az emberi életről A párduc című versén keresztül. A mű nyilvánvalóan a szabadsághiány által okozott érzelmi sérülést … Olvasd tovább →
Milyen volt a középkor szerelemképe? Derítsük ki a Trisztán és Izolda és más művek alapján! A középkorban ritka volt a szerelmi házasság. A házasság politikai tett volt, amely a szerelmet kizárja. Megvolt ugyan az elv, de a gyakorlat és az … Olvasd tovább →
A zárkózott, befelé forduló, félszeg Kölcsey életét többek között az is megkeserítette, hogy gyerekkorában elvesztette az egyik szemét. Kölcsey egész életében zárkózott, befelé forduló, félszeg ember volt. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy gyermekkorában fél szemét elvesztette. Himlőjárvány dúlt és … Olvasd tovább →
Horatius nemcsak verseket és irodalmi szabályokat hagyott örökül az utókorra. Életvezetési tanácsai a mai napig közszájon forgó, ismert mondások. Horatius, a későbbi korok nagy példaképe, alacsony sorból származott. Apja egy felszabadított rabszolga volt, aki kemény munkával egy kis birtokra is … Olvasd tovább →
Heinrich Heine költészete nagyon fontos a német romantikában. Annyira fontos, hogy kedvelői az életük árán se váltak volna meg tőle. A zsidó származású költőt a fasizmus ideje alatt ki akarták törölni a német oktatásból, de nem sikerült. A németek annyira … Olvasd tovább →
