A vers 1848 márciusának végén keletkezett, amikor elterjedt a hír, hogy a király vissza akarja vonni a független nemzeti kormányra vonatkozó ígéretét. A nép újra forrongani kezdett Pesten. Allegorikus vers, kettős értelem fut végig rajta egymással párhuzamban: van egy átvitt, … Olvasd tovább →
A Harminc év után 1892-ben íródott, és ugyanúgy Ginához szól, mint a Húsz év múlva. Akkor keletkezett, amikor Vajda 30 év múltán újra találkozott Ginával (ezt életrajzi utalás nem bizonyítja, valószínűleg csak képzeletben találkozott vele, tehát mondjuk inkább úgy, hogy … Olvasd tovább →
Az üstökös c. vers, amelyben Vajda erősen a szimbólum eszközével él, 1882-ben keletkezett (ebben az évben halt meg Arany János – ekkorra Arany és Petőfi generációja már letűnik és feltűnik a magyar költészet egén egy új csillag, egy új hang, … Olvasd tovább →
A Nádas tavon tulajdonképpen egy filozófiai költemény, amely a leíró tájlírából indul ki és erős hangulatisága is van. Kétütemű hangsúlyos sorokból áll. Különleges hangulatát a kettős ritmus, a bokorrímek adják. A költő által használt szószerkezetek, látványelemek nyugalmat, békességet sugároznak. Így … Olvasd tovább →
Petőfi előtt az alföldi táj nem volt költői téma a magyar irodalomban. Ő fedezte fel és népszerűsítette az alföldet. A vers 1844-ben íródott, abban az évben, amikor a költő sok bolyongás után végre biztos álláshoz és megélhetéshez jutott. Nem sokkal … Olvasd tovább →
Ady önnön sorsát, alakját értelmezi a versben. 1905-ben írta, és az Új versek kötetben jelent meg. A Hortobágy a fő motívum, a Hortobágyot mutatja be, amely mint magyar puszta Magyarországot jelképezi. Tipikus magyar tájról van szó: a Hortobágy a Nagyalföldön, … Olvasd tovább →
Ezzel a művel köszöntött be Ady az Új versekben (a kötet első verse). Góg és Magóg bibliai nevek: pogány népek fejedelmei, őket és népüket érckapukkal zárták el egy közösségtől, és a kitörés reményében döngetik a kaput és a falat. Anonymus … Olvasd tovább →
Borongós vers, Arany elég sötéten látja a dolgokat. 1851-ben íródott, a szabadságharc leverése, Petőfi elvesztése után. A közhangulat is ilyen volt akkor. Az 1. versszakban érdekes a kezdés: nyugodt, kiegyensúlyozott képpel nyit. Ha csak ennyit olvasunk el belőle, egész mást … Olvasd tovább →
Ady sokat foglalkozott az ember sorsát megrontó, megmérgező erőkkel, amelyekkel az ember örök harcban áll. Mivel gyarlók vagyunk, engedünk a kísértésnek. Ez a verse az Új versek kötetben jelent meg, amely Ady első jelentős kötete (előtte kettőt írt, de ezt … Olvasd tovább →
Az Egy gondolat bánt engemet Pesten született, 1846 decemberében (ez Petőfi utolsó verse ebben az évben). Rapszódia, látomásvers. Petőfi nem ad külön címet a költeménynek. A vers kiemelt első sora a cím. Nincs versszakokra tagolva, különböző szótagszámú sorokból áll. Ez … Olvasd tovább →
