Ady önnön sorsát, alakját értelmezi a versben. 1905-ben írta, és az Új versek kötetben jelent meg. A Hortobágy a fő motívum, a Hortobágyot mutatja be, amely mint magyar puszta Magyarországot jelképezi. Tipikus magyar tájról van szó: a Hortobágy a Nagyalföldön, … Olvasd tovább →
Ezzel a művel köszöntött be Ady az Új versekben (a kötet első verse). Góg és Magóg bibliai nevek: pogány népek fejedelmei, őket és népüket érckapukkal zárták el egy közösségtől, és a kitörés reményében döngetik a kaput és a falat. Anonymus … Olvasd tovább →
A Szózat első változatát Vörösmarty 1835-ben készítette, végleges formája 1836-ban született meg. Történelmi háttere: az 1832-36-os pozsonyi országgyűlés, amit a Habsburgok feloszlattak. Ekkor mindenkinek színt kellett vallania a Habsburg-ház vagy a magyarság mellett. Az országgyűlés siralmas befejezése után kenyértörésre került … Olvasd tovább →
A Zrínyi éneke 1830-ban íródott, Kölcsey épp Szobráncon volt Szemere Páléknál, ezért eredetileg a Szobránci dal címet adta a versnek. Később a cenzúra miatt változtatta a címet Zrínyi dalára, mert így azt lehetett mondani, hogy a mű a múltra vonatkozik. … Olvasd tovább →
A Vanitatum vanitas 1823-ban keletkezett, Kölcsey a Himnusz után írta csekei magányában. Hosszú ideig, hónapokig (februártól áprilisig) dolgozott rajta. Mivel közvetlenül a Himnusz után íródott, a Himnusz párversének szokták tartani. A cím egy latin kifejezés, azt jelenti: „hiúságok hiúsága” (fokozás … Olvasd tovább →
Borongós vers, Arany elég sötéten látja a dolgokat. 1851-ben íródott, a szabadságharc leverése, Petőfi elvesztése után. A közhangulat is ilyen volt akkor. Az 1. versszakban érdekes a kezdés: nyugodt, kiegyensúlyozott képpel nyit. Ha csak ennyit olvasunk el belőle, egész mást … Olvasd tovább →
Ady sokat foglalkozott az ember sorsát megrontó, megmérgező erőkkel, amelyekkel az ember örök harcban áll. Mivel gyarlók vagyunk, engedünk a kísértésnek. Ez a verse az Új versek kötetben jelent meg, amely Ady első jelentős kötete (előtte kettőt írt, de ezt … Olvasd tovább →
Az Egy gondolat bánt engemet Pesten született, 1846 decemberében (ez Petőfi utolsó verse ebben az évben). Rapszódia, látomásvers. Petőfi nem ad külön címet a költeménynek. A vers kiemelt első sora a cím. Nincs versszakokra tagolva, különböző szótagszámú sorokból áll. Ez … Olvasd tovább →
Babits első verseskötetének (Levelek Írisz koszorújából, 1909) záró verse. Műfaja szonett. Központi kérdése, hogy megismerhető-e a világ. Az agnoszticizmus irányzata erre azt a választ adta: a világ nem megismerhető. A címben megjelenő lírikus maga a költő, az epilóg (epilógus) pedig … Olvasd tovább →
A hét című lapban jelent meg 1910 őszén. Ez Kis József lapja, konzervatív, de népszerű. Balladaszerű, szomorú vers. A természeti képeket és a tanyát megszemélyesíti, ezáltal válik művészileg magasabb fokúvá. Hangulatilag erősen domináló vers. Sok az áthajlás. „Hálót fon az … Olvasd tovább →
