A vers 1791-ből való. Mit jelenthet ez a szó, hogy „látó”? A „próféta” szót magyarosították így. A látó a jövőt látja, jövendőt mond. „Vidulj, gyászos elme!” – az ész, a felvilágosodás századában íródott az egész vers, azt mondja, hogy sok … Olvasd tovább →
1589-ben íródott. A hazaszeretet verse, amely azért különleges, mert ebben a versben használja először magyar költő az „édes hazám” kifejezést. Balassi Lengyelországba készült, ezért búcsúzott a hazájától. Összefoglaló vers: szerelem, katonák, haza is megjelenik, csak az Istenhez fordulás nincs benne. … Olvasd tovább →
Az Adj már csendességet 8 versszakos istenes vers, amelyben Balassi az Úrhoz fordul a bűnbánat okán. Kétségbe van esve, de jót remél. Ezt a verset nem egy adott dallamra írta a költő. Így lesz a dallamversből szóvers. Balassinak már nincs … Olvasd tovább →
Az 1874-ben megtalált Balassa-kódex 33. verse. Balassi egyik istenes verse. Balassi eredetileg református vallású volt, majd a katolikus hitre áttért, de attól, hogy felekezetet váltott, a hite erős volt Istenben. Kereste az Istenben való megnyugvás lehetőségét, szüksége volt Istenre. Már … Olvasd tovább →
Balassit legelőször a szerelem ihlette meg, elsősorban a szerelem költője. Szerelmes verseiben indulatokat, vágyakat, érzéseket ír le. Versei mindig valóságos élmény alapján születtek. Hogy Júliára talála, így köszöne neki című versében is érzelmei vannak leírva. Reneszánsz szokás szerint álnévvel ruházza … Olvasd tovább →
1466 tavaszán íródott a vers. Műneme: líra. Műfaja: elégia, mert hosszabb terjedelmű és a hangulata szomorkás, kétségbeesett, keserű, más után vágyakozó, kérő, fohászkodó. Versformája: disztichon (egy hexameter és egy pentameter sor). Az eleje a saját külső-belső tulajdonságairól szól, a jó … Olvasd tovább →
A vén cigány 1854 nyarán, július-augusztusban íródott. Ez az idős Vörösmarty utolsó befejezett költeménye, hattyúdala, amely hosszú hallgatás után született. Szélsőséges, iszonytatóan öngyötrő vers. A költő néha olyan képeket használ, amelyekből azt érezzük, hogy mintha nem lennének tudatosak, mintha a … Olvasd tovább →
Az Előszó 1850-51 telén született Baracskán. Vörösmarty lírájának kiemelkedő alkotása, a világosi katasztrófa egyik első megjelenítője. Nagy, szenvedélyes gondolati vers, amelyben sok bánat, kétségbeesés szólal meg. Hangulatára a szabadságharc bukása nyomta rá a bélyegét. Világos után sikerült az osztrákoknak megfélemlíteniük … Olvasd tovább →
1846-ban elégedetlenségi megmozdulások voltak Európában. Galíciában a lengyel nemesség, mely a jobbágyok érdekeit is képviselte, felkelt a Habsburgok ellen. A felkelést egy hátba szúrás jellegű fondorlattal verte le a Habsburg udvar. A parasztokat a nemesség ellen fordította, így azok vasvillákkal … Olvasd tovább →
A mű a reformkor radikálisabb korszakában született (akkor, amikor már megjelent Petőfi, és a fiatalok radikálisabb nézetei is kezdtek tért hódítani). A reformkor a magyar és a közép-kelet-európai régiókban a nemzetté váló öntudat, a független, szabad országot akaró nemzetek korszaka. … Olvasd tovább →
