Madách bő egy év alatt írta meg Az ember tragédiáját, és egy barátján, Jámbor Pálon keresztül eljuttatta Aranynak. Arany beleolvasott, és először azt gondolta, egy Faust-utánzat, mert ugyanúgy kezdődik.

Ez jellemző volt a korra, akkoriban sok ilyen utánzat, ún. parafrázis született. Le is tette Arany, félretette, és csak többszörös sürgetés után (Jámbor Pál kérdezgette, milyen, tetszik-e), csak lassan, nyikorogva olvasta el.

De végül mégis elolvasta, és akkor már egy igen nagy értékű mű írójának ismerte el Madách Imrét. Leveleket is váltottak, Arany kisebb javításokat javasolt a művön. Madách mindig megfogadta a tanácsait. Fejet hajtott Arany tapintatos kérései előtt, hozzányúlt a művéhez, belejavított, változtatott rajta.

Ezután Arany kezdeményezésére felolvasták, bemutatták Az ember tragédiáját a Kisfaludy Társaságban. Ekkor már sínen volt a mű, sikert aratott. Két egymást követő évben, 1862-ben és 1863-ban is megjelent.