Petőfi előtt az alföldi táj nem volt költői téma a magyar irodalomban. Ő fedezte fel és népszerűsítette az alföldet. A vers 1844-ben íródott, abban az évben, amikor a költő sok bolyongás után végre biztos álláshoz és megélhetéshez jutott. Nem sokkal … Olvasd tovább →
Albert Camus algériai születésű, francia Nobel-díjas újságíró, riporter. Algéria annak idején francia gyarmat volt, Camus Algírban, Oránban élt, és itt játszódnak művei is. Filozófiája egzisztencialista. Az egzisztencializmus két óriása közül ő volt az egyik, a másik Jean-Paul Sartre, aki a … Olvasd tovább →
A Szigeti veszedelem az első magyar eposz. Az eposz műfaj az antik világban alakult ki, de a magyar irodalomban Zrínyi Miklós honosította meg. Zrínyi előszavában azt írja, egy tél alatt írta meg a Szigeti veszedelmet. Ezt a mai irodalomtörténészek költői … Olvasd tovább →
Eredetileg nem egyperceseknek indult a novellafüzér. Örkény egyre kevesebb szóval akart elmondani egyre többet, így alakult ki. A közlés minimumával az olvasótól a képzelet maximumát kívánja elérni. Örkény megtalált egy sajátos hangot ezekben a művekben, szinte új műfajt teremtett velük. … Olvasd tovább →
A Tanár úr kérem c. kötet 1916-ban jelent meg, de a bevezetőt már 1913-ban megírta Karinthy. Őelőtte nem nagyon volt humor a magyar irodalomban, és ő komolyan vette a humort – híres mondása szerint: „Humorban nem ismerek tréfát.” A Tanár … Olvasd tovább →
Ady önnön sorsát, alakját értelmezi a versben. 1905-ben írta, és az Új versek kötetben jelent meg. A Hortobágy a fő motívum, a Hortobágyot mutatja be, amely mint magyar puszta Magyarországot jelképezi. Tipikus magyar tájról van szó: a Hortobágy a Nagyalföldön, … Olvasd tovább →
Ezzel a művel köszöntött be Ady az Új versekben (a kötet első verse). Góg és Magóg bibliai nevek: pogány népek fejedelmei, őket és népüket érckapukkal zárták el egy közösségtől, és a kitörés reményében döngetik a kaput és a falat. Anonymus … Olvasd tovább →
A Toldi-trilógia 3. része, a Toldi estéje 1847-48 fordulóján született. Hosszú baráti és szakmai, szóbeli és írásbeli ösztönzés után pedig végül, jóval később a 2. rész, a Toldi szerelme (melyet a költő 30 éven át írt és csak 1879-ben fejezett … Olvasd tovább →
Az alábbiakban megnézünk néhány szempontot (a teljesség igénye nélkül, gondolatébresztő gyanánt) a Toldi és a Toldi estéje összevetéséhez. Azonosságok a két mű között: 1. Azonos helyszínek: A történet elején mindkettőben Nagyfalu. A bajvívás helyszíne: Buda. 2. Azonos szereplők: Mindkettőben szerepel … Olvasd tovább →
A felvilágosodás kora a 18. század, jelmondata pedig: „Sapere aude!” (Merj gondolkodni!) Vagyis a felvilágosodás a gondolat szabadságát (szabályok alól való felszabadítását) hirdette. Ez a vallási kötöttségektől való mentességet is magában foglalta. Gyökerei a reneszánsz korba nyúlnak vissza, mert a … Olvasd tovább →
