Az üstökös c. vers, amelyben Vajda erősen a szimbólum eszközével él, 1882-ben keletkezett (ebben az évben halt meg Arany János – ekkorra Arany és Petőfi generációja már letűnik és feltűnik a magyar költészet egén egy új csillag, egy új hang, … Olvasd tovább →
A Nádas tavon tulajdonképpen egy filozófiai költemény, amely a leíró tájlírából indul ki és erős hangulatisága is van. Kétütemű hangsúlyos sorokból áll. Különleges hangulatát a kettős ritmus, a bokorrímek adják. A költő által használt szószerkezetek, látványelemek nyugalmat, békességet sugároznak. Így … Olvasd tovább →
Petőfi előtt az alföldi táj nem volt költői téma a magyar irodalomban. Ő fedezte fel és népszerűsítette az alföldet. A vers 1844-ben íródott, abban az évben, amikor a költő sok bolyongás után végre biztos álláshoz és megélhetéshez jutott. Nem sokkal … Olvasd tovább →
A vers 1791-ből való. Mit jelenthet ez a szó, hogy „látó”? A „próféta” szót magyarosították így. A látó a jövőt látja, jövendőt mond. „Vidulj, gyászos elme!” – az ész, a felvilágosodás századában íródott az egész vers, azt mondja, hogy sok … Olvasd tovább →
Petrarca igazi neve Francasco Petracco volt. Firenzében fogant, és a szomszédos Arrezzoban született (politikai okokból elmenekült a család, mivel pártharcok zajlottak, és ők fehér guelfek voltak, mint Dante, és vereségük után elüldözték őket). Fiatalkorában eljutott Avignonba a családjával, amely az … Olvasd tovább →
Albert Camus algériai születésű, francia Nobel-díjas újságíró, riporter. Algéria annak idején francia gyarmat volt, Camus Algírban, Oránban élt, és itt játszódnak művei is. Filozófiája egzisztencialista. Az egzisztencializmus két óriása közül ő volt az egyik, a másik Jean-Paul Sartre, aki a … Olvasd tovább →
1589-ben íródott. A hazaszeretet verse, amely azért különleges, mert ebben a versben használja először magyar költő az „édes hazám” kifejezést. Balassi Lengyelországba készült, ezért búcsúzott a hazájától. Összefoglaló vers: szerelem, katonák, haza is megjelenik, csak az Istenhez fordulás nincs benne. … Olvasd tovább →
Az Adj már csendességet 8 versszakos istenes vers, amelyben Balassi az Úrhoz fordul a bűnbánat okán. Kétségbe van esve, de jót remél. Ezt a verset nem egy adott dallamra írta a költő. Így lesz a dallamversből szóvers. Balassinak már nincs … Olvasd tovább →
Az 1874-ben megtalált Balassa-kódex 33. verse. Balassi egyik istenes verse. Balassi eredetileg református vallású volt, majd a katolikus hitre áttért, de attól, hogy felekezetet váltott, a hite erős volt Istenben. Kereste az Istenben való megnyugvás lehetőségét, szüksége volt Istenre. Már … Olvasd tovább →
Balassit legelőször a szerelem ihlette meg, elsősorban a szerelem költője. Szerelmes verseiben indulatokat, vágyakat, érzéseket ír le. Versei mindig valóságos élmény alapján születtek. Hogy Júliára talála, így köszöne neki című versében is érzelmei vannak leírva. Reneszánsz szokás szerint álnévvel ruházza … Olvasd tovább →
