A vers felütése és zárlata (első és utolsó versszaka) sajátos beszédhelyzete miatt elkülönül a többitől és keretet alkot. Ezekben a keretversszakokban a lírai én megszólítja a vitézeket, míg a vers többi részében T/3. személyben beszél róluk. A végvári vitézek sorstársai a költőnek, jól ismeri az életüket.

Az 1. strófában tehát az ódákra jellemző tárgyhoz fordulást látjuk: a mű megszólítással és egy olyan felkiáltásszerű, szónokias költői kérdéssel kezdődik, amely magában rejti a választ is: a vitézek számára nincs szebb dolog a végvári katona életformájánál. Tehát már az első versmondat is a vitézi életforma szépségét nyomatékosítja. (De úgy is érthetjük, hogy a nyitó kérdésre maga a vers a válasz.)

A vers a vitézeknek van címezve: róluk és hozzájuk szól. Ugyanakkor a megszólítás ellenére a továbbiakban nem a vitézekhez szóló beszéd következik, hanem a vitézi élet bemutatása. A költő érveket is felsorakoztat a végvári élet mellett: felsorolja mindazt az értéket, azt a harmonikus szépséget, amit a természet, a kikelet nyújtani tud az embernek.

A természet szépségét méltatja pl. a „Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él” sor: a végeken a legszebb az élet, ahol kikeletkor zeng a madárdal, amit az ember ugyancsak élvez. Tehát a reneszánsz ember természetszeretete is megjelenik a versben. Egy másik példa: „Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád”. A reneszánsz ember észreveszi az ilyen fajta szépséget.

Míg az 1. versszakban közvetlenül a vitézekhez fordult a költő, addig a 2-4. strófában a vers közvetett címzettjeit, az olvasókat igyekszik meggyőzni a vitézi élet szépségéről, méghozzá érzelmi érvekkel.

A 2-4. versszakban Balassi igazolja és részletezi is az 1. versszak állításait, amelyben ugye lelkesen, ujjongva dicsérte a végvári életet. Mozgalmas képek sorozatában jelennek meg a végvári vitézek életének jellemző mozzanatai: a harci kedv, a portyára való készülés, az ellenség elé vonulás, az éjszakai ütközet, a párviadalok, a csata utáni letáborozás és elnyugvás.

A halmozott igehasználat mozgalmassá, dinamikussá teszi ezeket a strófákat. A vitézi élet mindennapjait, közelképeit mutatja be a költő, beleértve a katonák viseletét és felszerelését is.

Balassi nem csinál titkot abból, hogy a vitézi élet férfiasan kemény és veszélyes, sőt, nemcsak hogy nem titkolja, de a képek azt sugallják, hogy szerinte éppen ettől szép ez az életforma. Ezek a nehéz, embert próbáló mindennapok, az örökös kockázat szépen beleilleszkedik a természet egyetemes harmóniájába.

Az 5. strófa, a vers második pillére és geometriai centruma ezt a mozzanatot fejleszti tovább és emeli magasabb szintre azzal, hogy a katonaéletet a kor legmagasabb eszményének vallja, és az ellenséget kereső, a halál kockázatát is vállaló vitézek erkölcsi nagyságát hirdeti: „Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak.”

Emberség és vitézség a 16. századi magyar humanista világnézetnek a legfőbb erkölcsi értékei!

Tudatos szerkesztésre vall, hogy Balassi a vers középpontjába helyezi ezt a strófát. Az 5. versszak nem más, mint a vitézi értékrend és erkölcs összefoglalása: általános szinten fogalmazza meg a végvári életforma értékeit: hír, név, tisztesség, emberség (azaz férfiasság), vitézség.

Ezeket a fogalmakat már ismerjük a középkori lovagi epika erkölcsi kódexéből; Magyarország sajátos helyzete az oka, hogy ezek az értékek nálunk még a reneszánsz idején is hitelesek.

Balassi szemében azért a katonaélet a legszebb, mert az emberség és a vitézség a magyar végvári katona jellemző tulajdonságai. A végvári vitézeket „szép tisztesség” és a humanista „hírnév” teszi naggyá, amit meg is érdemelnek, hiszen harcuk a haza és a kereszténység védelmét szolgálja.

Azt mondhatjuk tehát, hogy irodalmunkban elsőként Balassi Bálint fedezte fel a hazáért vívott önfeláldozó harc erkölcsi szépségét. Ez az erkölcsi szépség hozzátartozott az akkori magyar világhoz, ez tette teljessé az akkori Magyarországon a magyar reneszánsz ember életét. És ezzel Balassi a végvári katonákat a reneszánsz kor legigazabb képviselőivé avatja.

A lap aljára értél, a folytatáshoz kattints a következő oldalra!