A délvidéki magyar nyelvhasználat

A Vajdaság szót egy Supikác nevű szerb vajda kezdte el használni (szerbül: Vajhodi). A vajdasági magyarság történetét két nagy szakaszra lehet osztani:

1. Amagyarság IX. század végi letelepedésétől a XVIII. századig tartó szakasz. A török betöréséig a magyarok megszakítás nélkül éltek a Vajdaságban, voltak humanista központjaik, stb. Ám a török betörésekor északra menekültek, és számuk csökkenni kezdett a területen (a Szerémségben a magyarlakta falvak a török időkben teljesen kipusztultak).

2. Az újratelepítés időszaka (1730-1740), amikor céltudatosan magyar, német és más nemzetiségeket telepítettek a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, a későbbi Jugoszlávia területére.

1783-1806-ig zajlottak az utolsó nagy betelepítések. 1848-ban a forradalom felszámolta a jobbágyságot, de a parasztok nem kaptak földet, csak személyi szabadságot, ezért sokan kivándoroltak Amerikába. 1991-ig Dél-Bácska és a Szerémség is a titói Jugoszlávia része volt.

A Vajdaság ma a Szerb Köztársasághoz tartozik, lakossága az ország lakosságának ötödét adja. Három nagy tájegysége: Bánát (a legnagyobb terület), Bácska (a legsűrűbben lakott terület) és a Szerémség. A Vajdaság lakosságának 56,79%-a vallja magát szerbnek, 16,86%-a magyarnak. A lakosság többi részét szlovákok, montenegróiak, cigányok és más nemzetiségek teszik ki. A legtöbb magyar Észak-és Közép-Bácskában él.

Az 1918 után létrejövő új államalakulat nagy változásokat hozott a magyar kisebbségek életébe. Szlovénia, Horvátország és Szerbia az a három ország, ahová szakadtak a volt jugoszláviai magyarok, de mivel az Újvidéken van magyar egyetem, legjobb helyzetben az ottaniak vannak. A teljes magyar nyelv tekintetében nagy nyelvi differenciálódás indult el: nyelvünk pluricentrikussá (többközpontúvá) vált, domináns régiója a Magyar Köztársaság területe lett, és az itt beszélt nyelv erősen eltért a kisebbségek által beszélt nyelvtől.

A vajdasági magyar nyelv erős kölcsönhatásban áll az államnyelvvel, és sokkal nyelvjárásiasabb a Magyarországon beszélt magyarnál. Ennek oka, hogy Szerbiában nincsen közéleti magyar nyelv, vagy ha van is, nem aktív, és gyakori kódváltás, nyelvi bizonytalanság (botlás, hezitáció, elakadás). Ennek következményeként hiperkorrekció keletkezik (a nyelv beszélői akkor is kijavítják magukat, amikor nem kellene). Nyelvükben a nyelvjárásiasság még a városi nyelvben (pl. a Szabadkán beszélt magyarban) is nagyon erős.

A délvidéki magyarok kétnyelvűek, második nyelvük az állami nyelv, melynek köznyelvi változatait használják. Ez a két nyelv együtt nyújt nekik annyi kifejezést, mint másnak egy nyelv, tehát mindent el tudnak mondani. A falusi-tanyasi lakosság nyelvjárásban beszél, a köznyelvet passzívan használja vagy helyette egy idegenszerű nyelvváltozatot beszél. Érdekes, hogy a vajdasági magyarok nem szeretik a vajdasági elnevezést.

Délvidéki szóképzési sajátosságok:

• tükörfordítások
• helytelen vonzatok (pl. örül valamiért, nincs meggyőződveabban, szimpatizálja őt, stb.)

Érdekességek a szókincsükből:

pincetta = csipesz

hullahopp = harisnyanadrág

szemafor = villanyrendőr

A legkevésbé a kölcsönszavakat fogadják el.

Az Újvidék kétnyelvűsége

Jellemzően ha nem jut eszükbe egy szó magyarul, akkor helyettesítik a megfelelő szerb szóval. Ide kívánkozik a kölcsönszó fogalma, amely olyan szót jelöl, amelynek nincs megfelelője a célnyelvben (jelen esetben a magyarban).

Vannak idegen szavak is a szóhasználatukban, amelyeket lehetne helyettesíteni a magyar megfelelőjével, pl. organizozavik = szervezkedik, priávizik = bejelentkezik, szpéniza = levált, kivált.

jakni = kabát

csír = fekély

flaszter = ragtapasz

závoly = kötés

ciróza = mályzsugorodás

hubreg = vese

Főleg az étkezés témakörében használnak sok szerb szót:

burek: túróval, hússal töltött lepény

csevápcsicsa: rostélyon sült, kolbász alakú hús

kajmak: sós, zsíros tejföl

tursija: vegyes savanyúság

muszaka: rakott ételfajta

Némelyiknek van magyar megfelelője, mégis a szerb szót használják, pl.

borovnica = áfonyaszörp

oblatni = ostya

pavlaka = tejföl

plavutka = hasított féldisznó

sunkarica = sonkaszalámi

lics-locs = lecsó (hangutánzó szóból alkották, ahogy locsog, mikor fő)

zsvakacsa = rágógumi

sporet = tűzhely

szudopera = mosogató

zamzrivács = hűtőgép

toszter = kenyérpirító

tégli = befőttesüveg

boca = üvegpalack

kotlity = vécétartály

tapiszéria = faliszőnyeg

szuncobren = napernyő

trénerka = trénerruha

helánka = sztreccsnadrág

patika = tornacipő

dzson = cipőtalp

séf = főnök

nácselnik = rendőrfőnök

preduzimocs = vállalkozó

Alaki tükrözéssel átvett szerb szavak:

pópuszt = kedvezmény

kátrica = bankkártya

zvoncara = harangnadrág

csasztisz = megvendégelni

básta = kerthelyiség

Előfordul, hogy egy magyar mondatban több a szerb szó, mint a magyar. Ha nincs a saját nyelvjárásukban az adott szónak megfelelője, akkor a szerb szót mondják helyette, még akkor is, ha nem biztosak a szó jelentésében, ezért nem helyettesíthetik be a magyar megfelelőjét. Lehet, hogy a beszélő nem ismeri a magyar megfelelőt, vagy ismeri, csak nem jut eszébe. Ám előfordul, hogy szakmai gőg és nyelvi sznobizmus miatt beszél valaki így, vagy bizonyos személyiséghez, sztárhoz akar hasonlítani, vagy a beszélgetőpartner nyelvéhez idomul, így erősítve a közösségbe tartozás érzését. Egy másik ok a tömörség (a szerb szavak rövidebbek).

Teljes alaki tükrözés, amikor a szerb szót teljesen átveszik, a szerb képzővel együtt. De időnként magyar toldalékokat illesztenek a szerb szóhoz, pl.

szolizza = sózza

kapujacsás = kapucnis (magyar -ás képző)

propockázik = játszik

összemutykáz = összeüt (ételt)

lesisáz = elhagy

Volt egy olyan hipotézis, hogy a nők gyorsabban beszélnek, mint a férfiak, de megdőlt: igazából nincs nagy különbség. A beszédtempó általánosságban véve is gyorsult, és most már a férfiak is hadarnak (a hadarás amolyan kortünet, a fiatalok körében gyakoribb, mint az időseknél; önkontrollal lehet javítani rajta). Annyi igazság van benne, hogy a nőkben többnyire nagyobb a verbális készség, többet beszélnek, mint a férfiak.

A cikknek még nincs vége, a folytatáshoz kattints az oldalszámokra!