Határon túli magyar nyelvváltozatok az ezredfordulón
A felvidéki magyar nyelvhasználat
A Csallóköz és környéke a dunántúli nyelvjárás jellegzetességeit viseli magán: ezek a nyelvjárási jelenségek az országhatáron túlra nyúlnak át.
A palócok között nagy a területi szóródás, ezért nagy nyelvi különbségek vannak. Három nagy palóc területet különböztetünk meg:
- nyugati
- középső (Zobor-vidék)
- keleti (Szlovákia legkeletibb csücskének nyelvjárása a magyarországi északkeleti nyelvjárással mutat közös vonásokat).
Van egy jellegzetes nyelvjárássziget, Szenc (a szenci „ö”-zés teljesen egyedi sajátságokat mutat). Amúgy a palóc a legillabiálisabb magyar nyelvjárás: az „ü” helyén „i” jelenik meg, az „ö” helyén „e”. Szencen ugyanakkor „ö”-znek (persze Magyarországon is van „ö”-zés a Dunántúl déli részén, míg a nyugati részén „l”-ezés van, pl. királ, foló). Persze tudni kell, hogy klasszikus értelemben vett nyelvjárások nincsenek ma már az országhatáron belül sem: a köznyelv irányába való eltolódás nagyon felerősödött a városiasodás következtében. A vidéken élők is ismerik már a köznyelvet, ezért a magyarországi nyelvjárások a köznyelv irányába mozdultak el.
A Zobor-vidék, mint nyelvjárási terület, a honfoglalás óta folyamatosan magyar. Sándor Anna nyitrai nyelvész és tanár szerint, aki Zoboralján él, sajnos erős a szlovákosodás: a középkorúaknál még egyensúlyban van, de a húsz év alatti fiatalok egyre inkább az egynyelvűsödés irányába mozdulnak el (vagyis szlovák-magyar vagy magyar-szlovák kétnyelvűből egynyelvű szlovákok lesznek).
A palóc nyelvjárás megőrizte az „ly” hangot, amely az ómagyarban még megvolt, de az idők során eltűnt, tehát egy megőrzött régiségnek számít, és egyedül a palóc nyelv őrizte meg, amely egyébként is nagyon archaikus nyelv. Ahogy megyünk keletre, az „ly” hang helyén „j” van, és a köznyelvben is „j” van (amit „ly”-nal írunk, azt is „j”-vel ejtjük).
A palóc nyelvjárás sajátosságai:
- nincsen illeszkedés (pl. „megyek Nyitráre”)
- nagyon illabiális (pl. „ü” helyén „i”, „ö” helyén „e” –> az illabiális „á” is megőrzött régiség, amely az ómagyarban még megvolt, és a palócban ma is megvan. Mivel az európai nyelvek többségében is ezt a hangot használják, aki születése óta tudja, szépen fog beszélni idegen nyelveket, nem lesz magyaros akcentusa. A palóc nyelvjárást nagyon jellegzetessé teszi ez a hang.)
- palatalizáció (pl. a „d”-ből „gy” lesz).
A palócoknak nincs igazán kulturális központjuk (sokat számít, hogy az ott élők hogyan viszonyulnak a saját nyelvjárásukhoz, pl. a szegediek vállalják az „ö”-zésüket), pedig Mikszáth Kálmán is palóc nyelvjárásban beszélt. Számos magyar személyiség született a Felvidéken (Tompa Mihály Hamván, Blaha Lujza Rimaszombaton, Kármán József Losoncon, és a kassai dómban van II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona sírhelye).
A kárpátaljai magyar nyelvváltozat
Ukrajnában egységes tömbben élnek a magyarok tíz városi rangú településen, melyek közül a legjelentősebbek Ungvár, Munkács, Beregszász és Nagyszőlő. Ezek közül mára már csak Beregszászra igaz, hogy többségében magyar a lakosság.
Három nagy nyelvjárásszigetük van:
- Nagydobrony
- Beregrákos
- Visk
1945-től Ukrajna részeként a Szovjetunió része lett Kárpátalja is, egészen Ukrajna függetlenedéséig. Ekkor több magyarlakta terület került egy közigazgatási egység alá.
1994-től van magyar nyelvű oktatás Beregszászon, magyar folyóirat működik (Kárpáti Kalendárium, József Attila Irodalmi Stúdium).
Érdekes, hogy az ukránt nagyon kevés magyar beszéli Ukrajnában, hivatalos helyeken az oroszt használják, magánszférában pedig magyarul beszélnek, szépirodalmat is magyarul olvasnak. 1991-ig ugyanis az ukrajnai magyaroknak az államnyelvet nem kellett tanulniuk, csak az orosz volt kötelező, ezért a megkérdezetteknek csak a harmada beszél ukránul, a többiek csak oroszul beszélnek (megjegyzés: 2003-ból származó adat). 1999-ben lett kötelező az ukrán nyelvet megtanulni. Ekkor problémák léptek fel, mert nem voltak tankönyvek (csak a megmaradt orosz tankönyvek), nem volt ukrán-magyar szótár, nem voltak magyar anyanyelvű ukrántanárok. Ezért 7-10 éves türelmi időt kaptak a kisebbségek az átállásra. A felvételi rendszer sem volt egységes: a törvény szerint mindenkinek joga volt az anyanyelvén vizsgát tenni, de a gyakorlatban jobban szerették azt, ha valaki ukránul felvételizik. 1997-ben hoztak egy rendeletet, mely szerint csak az általános iskola első 4 osztályában lehet magyarul tanulni, utána ukránul kell, de a közfelháborodás miatt később visszavonták.
A kárpátaljai magyaroknak sajátos hazafogalmuk alakult ki: se Magyarország, se Ukrajna nem a hazájuk, hanem csak az a regionális terület, ahol élnek. A magyart aktívan, az ukránt passzívan beszélik, ezért nem fenyegeti a kárpátaljai magyar nyelvjárást az elsorvadás vagy asszimiláció veszélye. (Megjegyzés: ezek az adatok az ezredforduló környékéről valók, a kárpátaljai magyarok helyzete 2014-ben nagyot változott és azóta folyamatosan romlik.)
A kárpátaljai magyar nyelvjárás sajátosságai
- „ly”-zés (pl. mellem helyett azt mondják:mellyem)
- „e”-zés (pl. söpör helyettseper)
- helytelen vonzatok (eljönnek hozzánk helyett eljönneknálunk)
- hátravetett igekötők (pl. halok meg mindjárt)
- foglalkozásneveknél nem használják a -nő utótagot (az egyetlen kivétel a tanárnő)
Érdekességek a szókincsükből:
becsengetett = betelefonált
kimenős leszek / beteglapon vagyok = nem megyek dolgozni
Sajnos a magyarok lélekszáma Kárpátalján is csökken, főleg mivel nagyon nehéz gazdasági helyzetben vannak. Sokak fejében megfordul, hogy áttelepszenek Magyarországra. Annak ellenére, hogy érvényesülni csak ukrán nyelven lehet, a nemzetiségi iskolák presztízse egyre növekszik.
A magyar kisebbségek szellemi központjai és helyzete határainkon túl
A szlovákiai magyarság
A felvidéki magyarok és a szlovákiai magyarok nem ugyanaz a halmaz: a felvidékiek kisebb területet fednek le. A szlovákiai magyar nyelvváltozat központja Pozsony, amely magyar koronázó város volt. Sajnos Nyitrán erős a szlovák nacionalizmus, így a magyar kisebbségek nehezebb helyzetben vannak, mint Pozsonyban vagy Kassán (Kassán nincs magyaroktatás, viszont jelentős magyar kulturális központ, szellemi műhely).
Az ukrajnai (kárpátaljai) magyarság
Ungváron van magyar tanszék, Beregszászon van magyar főiskola, Nagyberegben magyar gimnázium.
A romániai (erdélyi) magyarság
Manapság másképp értjük, amikor azt mondjuk, Erdély: mindent értünk rajta, ami a magyar-román határon túl van, a Partiumot és Bánátot is, amelyek területileg nem tartoznak Erdélyhez. A romániai magyarság szellemi központjai: Nagyvárad, Kolozsvár (ahol egyetem van), Marosvásárhely, Csíkszereda és Temesvár.
A horvátországi és szerbiai (délvidéki) magyarság
Újvidéken van egyetem és magyar tanszék, és itt a magyar szakosok vállalják nyelvjárásukat és magyarságukat. Viszont sajnos csökken az értelmiségiek száma. Fontos szellemi központ Nándorfehérvár.
Horvátországban nem alakult ki külön szellemi központ, az ottaniak is Újvidékre járnak tanulni.
A szlovéniai magyarság
A mariborgi egyetemen van magyar lektor és felsőfokú magyar oktatás, Lendván csak középfokú oktatás van.
Szakirodalom:
Kocsis Károly – Kocsisné Hodosi Eszter: Magyarok a határainkon túl
Kósa László – Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása (Bp. 1975)
Bartha Csilla: A kétnyelvűség alapkérdései
Mikes László: Csángók
Szabó T. Attila: Moldvai csángó nyelvjárások atlasza
Göncz Lajos: A magyar nyelv Jugoszláviában
Lanstyák István: A magyar nyelv Szlovákiában
Csernicsko István: A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján)

Hozzászólások
Határon túli magyar nyelvváltozatok az ezredfordulón — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>