Ószövetség

Isten és a kiválasztott zsidó nép szövetsége. I.e. 12. századtól az i.sz. 2. századig írták. Nyelve elsősorban héber, de egyes könyvekben hellenisztikus (görög) és arámi nyelven írott szövegek is vannak.

Az Ószövetség kerek ezer év irodalmát 46 könyvben gyűjti össze. Szerkezeti felosztás terén különbözik a zsidó és a keresztény Biblia. Mindkét változatban a mózesi könyvek nyitják a sort (ezek a világ teremtésével és az emberiség őstörténetével kezdődnek, majd a zsidó nép történetét beszélik el: a zsidó honfoglalást és a zsidók Istennel kötött szövetségét).

A 4 pátriárka (a zsidó nép ősatyjai): Ábrahám, Izsák, Jákob és József.

Az Ószövetség részei a zsidó vagy Héber Bibliában:

1. mózesi könyvek (Tóra)
2. a próféták könyvei
3. vegyes műfajú írások

Az Ószövetség részei a keresztény Bibliában:

1. mózesi könyvek, amelyek történeti könyvek
2. újabb történeti könyvek a zsidó nép történetéről.
3. bölcsességi írások vagy más néven költői könyvek
4. prófétai könyvek (a próféták Isten üzenetét közvetítik a népnek, megtérésre, bűnbánatra szólítanak fel vagy megjósolják a jövőt, a Messiás eljövetelét) – a keresztény kánon 4 nagy prófétát tart számon (azért „nagyok”, mert könyveik terjedelmesebbek): Izaiás, Jeremiás, Ezekiel, Dániel, és van 12 kis próféta is, pl. Jónás, Zakariás.

Mózes legfontosabb könyvei

Mózes első 5 könyve a Tóra (törvény, tan), a zsidó vallás szent könyve. Irodalmilag ez a könyv a legértékesebb.

Mózes 5 könyve:

1. Teremtés könyve (Genezis) – a világ keletkezését magyarázó teremtéstörténetek vannak benne, de ebben olvasható József története is, akit testvérei kútba dobnak, kereskedők eladják rabszolgának Egyiptomba, de csodálatos álomfejtései révén a fáraó tanácsadója lesz és az ország főfelügyelője. Amikor az aszály és az éhínség idején viszontlátja testvéreit, megbocsát nekik és Egyiptomba költözteti őket, hogy mindenük meglegyen.
2. Kivonulás (Exodus) – a cím a zsidó nép Egyiptomból való távozását jelenti, a könyv első fele az Egyiptomból való szabadulás történetét beszéli el, és tartalmazza a 10 parancsolatot is.

Mózes különféle csapásokat küld az egyiptomiakra Isten segítségével, végül a tizedik csapás után a fáraó enged, és a zsidók elhagyják Egyiptom területét.

Mózes a Sinai-hegyen megkapja Isten törvényeit (a Tízparancsolatot) két kőtáblába vésve, így köt Isten szövetséget választott népével, a zsidósággal, akiknek erkölcsi útmutatást is ad.

Ám amíg Mózesre várnak, közben a zsidók bálványimádók lettek, ezért Isten büntetésből nem engedi a bűnös nemzedéket Kánaán földjére lépni. Így a kivonulást negyvenéves pusztai vándorlás követi. Maga Mózes sem léphetett be Kánaán földjére, de halála után egy magas hegyről megpillanthatta azt. A zsidók vándorlása Józsué vezetésével ér véget.

3. Leviták (Leviticus) – a leviták zsidó papok (a lévi fegyveres törzs, a hatalmat képviselte), a könyv előírásokat tartalmaz.
4. Számok (Numeri) – történeti jellegű munka, 40 év történetét mondja el (az arab pusztákon való vándorlást).
5. Második törvénykönyv (Deoteronomium)

Az 5 könyv együttes neve: Pentateocus (görögül, héberül Tóra). Mivel Mózes öt könyve Mózes halálát is elmeséli, valószínűleg nem ő írta, csak az ő nevéhez kötjük. Az Ószövetségben ugyanis az értékes iratokat mindig valamilyen nagy tekintélyű bölcsnek tulajdonítják. Mózes 5 könyve közül az első kettő a legjelentősebb.

A lap aljára értél, kattints a következő oldalra!