Bibliafordítások

• Septuaginta (ún. „hetven”-es fordítás héberről görögre: 70 zsidó bölcs (rabbi) dolgozott 70 napig rajta és egymástól függetlenül szóról szóra ugyanúgy fordították le). – Ez a görög fordítás a Kr. e. 3. században Alexandriában készült az alexandriai zsidóság számára. (Azért fordították görögre, mert az Egyiptomban élő zsidók többsége már nem beszélte a hébert, csak görögül tudott.)
• Vulgata (latin „vulgus” szóból, melynek jelentése: egyszerű, jól érthető) – ez az első latin fordítás, mely Szent Jeromos (latin nevén Hieronymus) fordítása, a 4. században készült. Jeromos nemcsak a fordítást készítette el, hanem az ő nevéhez fűződik az is, hogy összekapcsolta az Ószövetséget és az Újszövetséget. Ez lesz a középkor alapja.
• első német fordítás: Luther Márton készítette Wartburg várában (a reformáció 1517-ben indult); először csak az Újszövetséget fordította le, majd elkezdte az Ószövetséget és 10 év múlva tette közzé a teljes német Bibliát (1534).

Korunkban 600 nyelven olvasható a Biblia.

Magyar bibliafordítások

1. Kéziratos fordítások

• először a XIII. században apácáknak fordítottak le belőle részleteket, de nem maradt fenn
• a huszita mozgalom idején, 1430 és 1438 között Tamás és Bálint pap valószínűleg az egészet lefordította, ezt a fordítást nevezik Huszita Bibliának. Csak részletek maradtak fenn belőle, ezeket az Apor-kódex, a Bécsi kódex és a Müncheni kódex tartalmazza. Nyelvtörténeti jelentősége, hogy e fordítás előtt azokat a magyar hangokat, amelyeknek nem volt megfelelője a latinban, betűkapcsolatokkal jelölték (ch, ts, stb.)

2. Nyomtatott fordítások

• az Újszövetség első fordítása Sylvester János nevéhez fűződik, és 1541-ben készült. A szerző hozzákapcsolt egy verset, amely arról nevezetes, hogy az első időmértékes magyar vers.
• az Ószövetségből is adtak ki részleteket 6 kötetben az 1550-60-as években Kolozsváron. Heltai Gáspár tudományos fordítócsoportot hozott létre református papokból és teológusokból, és lefordítottak olyan részeket, amelyek előtte nem voltak lefordítva. Heltai népszerűsítő könyvnek szánta a latinul nem tudók részére, de nem lett jelentős.
• az első teljes magyar nyelvű bibliafordítás az ún. Vizsolyi Biblia vagy Károli-féle Biblia, melyet Károli Gáspár készített 1590-ben. Ez református Biblia volt, elkészítésekor Károli a Huszita Bibliára támaszkodott. Szenczi Molnár Albert neve is kötődik a fordításhoz, mert ő vitte át Göncről a kéziratokat Vizsolyba, ahol kinyomtatták (innen ered az elnevezés: Vizsolyi Biblia). Kultúrtörténetileg jelentős, de a kor fordítási színvonalának alatta marad.
• az első teljes magyar nyelvű katolikus Biblia Káldi György jezsuita szerzetes nevéhez fűződik, és 1626-ban készült.

Biblia Pauperum

A szó jelentése: szegények Bibliája. Képekkel ellátott Biblia, amely olyan szerzetesrendek számára készült, akik olvasni nem tudó szegényekkel foglalkoztak. Minden lapján két történetet vetnek össze.

A szónak van egy másik jelentése is: egyes templomok falán található, Jézus történetét ábrázoló faragványok.