Zsoltárok könyve

Ez az Ószövetség legköltőibb, legszárnyalóbb, legpoétikusabb könyve.

Zsoltár: hosszabb-rövidebb héber nyelvű, istentiszteleti célokat szolgáló verses imádság, vallásos ének. A zsoltár mindig Istent dicsőíti. A zsoltár műfajai: himnusz, könyörgés, átok, zarándokima – közös jellemzőjük az Istenhez fordulás verses formában.

A Zsoltárok könyve 150 zsoltárt tartalmaz, melyek több szerző tollából származnak. A hagyomány szerint a legtöbbet Dávid király írta, de írtak zsoltárt Salamon és Mózes is. Dávid király zsoltárait Misztótfalusi Kis Miklós adta ki (aki az egyetlen magyar nyomdász, kinek betűi a mai nyomdászok betűkészletében is benne vannak).

A zsoltárokban számos helyzetben jelenik meg ember és Isten viszonya, pl. Istent dicsérő zsoltár, panaszt vagy kérést megfogalmazó zsoltár, hálaadó zsoltár, bölcsességi zsoltár (ezek az élet egy-egy kérdésén elmélkednek) stb.

23. zsoltár

A beszélő és Isten kapcsolata 2 képben jelenik meg:

• jó pásztor és a nyáj viszonya (teljes biztonságot nyújtó és bizalmat feltételező kapcsolat Istennel) – a jó pásztor védelmet ad a nyájnak, gondoskodik testi-lelki táplálékáról, megmutatja a helyes utat, megvigasztal a bánat idején, bátorít a félelemben, segít a bajban.
• házigazda és vendég viszonya (az Úr bőkezű vendéglátó, a beszélő megbecsült vendég) – szeretet, értékesség, kiválasztottság

Jónás könyve

Különleges a prófétai könyvek között, mert nem a próféta szavait idézi, hanem a prófétáról szóló történetet mond el. Ez a Biblia egyik legismertebb elbeszélése, talán mert nagyon is emberi témát dolgoz fel.

Jónást kiválasztja az Úr, és azt a feladatot adja neki, hogy térítse jó útra a bűnös város, Ninive lakóit.

Jónás nem fogadja el a megbízást, hanem megpróbál elmenekülni Isten elől. Hajóra száll, de Isten vihart korbácsol a tengeren, és amikor kiderül, hogy Jónás miatt kerültek viharba, a tengerészek a vízbe dobják Jónást.

Ezután egy hatalmas hal lenyeli, melynek gyomrában 3 napot sínylődik. Ekkor Istenhez kezd imádkozni és megígéri az Úrnak, hogy teljesíti a rábízott küldetést.

Ninive elhiszi Jónásnak Isten haragjáról való szavait és megtér. Jónás szomorú, amiért Isten nem bünteti meg Ninivét: szóvá teszi, hogy Isten igazságtalan, amiért megkegyelmezett a bűnös városnak.

A történet tanulsága az, hogy Isten mindenki iránt irgalmas, a bűnösöknek is meg tud bocsátani. A másik üzenete az, hogy az embernek nem mindig könnyű vállalnia a küldetését, a hivatásunk betöltése olykor küzdelmes dolog (ez mindig időszerű kérdés).

A Jónás könyve az irodalomban is megjelenik, feldolgozza pl. Babits Mihály is azonos című művében. (Babitsnál kicsit más a történet: Jónást kinevetik, Ninive nem tér meg, Isten mégis megkíméli a várost, így Jónás próféciája hiteltelenné válik.)

Az Ószövetség világi tartalmú könyvei

A Biblia nem kizárólag vallásos tárgyú írásokat tartalmaz. Az Ószövetségben vannak profán, világi tartalmú könyvek is, pl. Eszter könyve, Királyok könyve, Dániel könyve.

Énekek éneke – verses gyűjtemény a héber erotikus és lakodalmas költészet alkotásaiból, szövege mindig szerelemmel kapcsolatos, férfi és nő viszonyát szimbolizálja. Ezek a versek csak azért kerülhettek be a Bibliába, mert allegorikusan értelmezték őket. Úgy olvasták e műveket, mint amelyek Isten és az ember egymásra találását, Isten és a zsidók viszonyát éneklik meg.

Erkölcsi tanítást, morális példázatokat tartalmazó könyvek pl. Prédikátorok könyve, Példabeszédek könyve. Filozófiai könyv Jób könyve (de jelentős vallási tartalma is van).

A lap aljára értél, kattints a következő oldalra!