Áttekintő neveléstörténet a kezdetektől a reneszánszig
Világi nevelés
Két fajtája volt: a céhes és a lovagi nevelés.
A XII. századtól, a keresztes háborúk megkezdésével fontossá vált a lovagok nevelése. Erényeik:
- hűség istenhez
- hűség a földesúrhoz, hűbérúrhoz, királyhoz, fejedelemhez
- anők, elesettek, gyermekek, szegények segítése
- becsület, hűség az adott szóhoz, ígérethez
A lovagok által elsajátított tudományok: torna, költészet, sakk, fegyverforgatás (vívás, nyilazás), lovaglás, úszás. A lovagok 7 éves korukban kerültek a lovagi iskolába, és mielőtt lovaggá válhattak volna, először apródnak, majd fegyverhordozónak kellett lenniük. Írni és olvasni nem kellett megtanulniuk, viszont elemi szintű poétikai ismereteket és lantjátékot tanultak. Mivel nem tudtak írni, verseiket tollba mondták.
A lovagvilág számos irodalmi műben megjelenik, pl. Roland-ének, Artúr király legendája. Szent László, Trisztán és Izolda.
Egyetemek
Az egyetemek gyökerei a székesegyházi iskolák voltak. III. Ince pápa 1215-ben, a harmadik lateráni zsinaton kialakította az intézmény szervezeti rendjét: kötelezővé tette a székesegyházaknak a tudományokban (dialektika, természettudomány, grammatika) jártas személyek alkalmazását. A főegyházmegyéknek pedig kötelezővé tette, hogy a teológiában is járatos személyeket nevezzenek ki tanárnak. A XIII. század elején Magyarországon (Csanádon, Székesfehérváron, Esztergomban, Veszprémben) is ilyeneket alkalmaztak.
Két fő egyetemi modell létezett, a párizsi és a bolognai. A párizsi modell alapján működtek az angol, a német, és a magyar egyetemek, míg a bolognai modell főleg itáliai és spanyol területeken terjedt el, de bolognai mintára oktattak például Krakkóban is.
A párizsi egyetem
1088-tól lett egyetem. A Notre-Dame mellett működő székesegyházi iskola és a St. Genova hegyen működő iskola összeolvadásából alakult ki. 12-13 éves kor feletti, latinul és írni-olvasni tudó gyerekek kerülhettek be az egyetemre. A képzés két fakultása:
- artium(végzőit artistáknak nevezték): 16 éven át tartó képzés, de ha valaki szorgalmas volt, 20 éves korára be tudta fejezni.
- felsőbb karok: teológiai, jogi és orvosi fakultás működött (a párizsi egyetem teljes körű képzést adott, de nem minden egyetemen működött minden fakultás).
A megszerezhető fokozatok:
- baccalaureus(az első vizsga után megszerezhető alapfokozat): 5 évig lehette rá készülni, mely idő alatt a grammatika, dialektika ismereteket tökéletesítették tovább.
- licentius
- magister
Ezek nemcsak az artium fokozatai voltak, hanem az egyes fakultásokon is ezeket kellett megszerezni.
Az oktatás rendje:
Az előadások reggel 6 órakor kezdődtek, és 16 éven át tartott a fakultásokon a képzés. Az egyetemnek rengeteg hallgatója volt, kb. 8 ezer fő, ezért a felsőbb fakultások hallgatói tanították az alsóbb fakultások hallgatóit. Voltak rendes előadások, amelyeket magiszter fokozatú oktatók tartottak, és rendkívüli előadások, amelyeket baccalaureusok tartottak.
Szervezeti felépítés:
A studium generale, vagyis a középkori egyetem vezetője a rektor volt, akit az artisták választottak, a karok (fakultások) vezetője a dékán. A tanárok és diákok egyetemes közösségét universitas névvel illették.
A diákok, akiknek sok beleszólásuk volt az egyetem ügyeibe, nemzetekbe tömörültek, a négy fő nemzet: francia, pikárd, normann és az angol. Persze, rajtuk kívül még sokféle nemzetbeli hallgató járt az egyetemre, akiket ezen nevek alá soroltak be (pl. a pikárd név a német területekről érkezőket jelölte, az angol megnevezés alá besorolták a spanyolokat, a francia alá az olaszokat is). Az egyes nemzetek vezetője a prokurátor volt. Az egyetem egyházi felügyelőjét kancellárnak nevezték, az egyetemisták számára szolgáltatást nyújtó embereket (könyvkötőket, könyvmásolókat) klienseknek. Ha valamibe belekeveredtek, az egyetemi bíróság ítélkezett a hallgatók felett, nem a városi.
Az oktatás menete:
A tanítás október 5-én kezdődött és június végéig tartott. Húsvétkor volt a szemeszter vége, vagyis összesen 150 napot tanultak, és a maradék 215 napot ünneplésre szánták (szűnnap volt).
A tananyag a bölcsészeti (artium) fakultáson grammatikából és logikából állt, a licentius fokozat elnyerése érdekében természetfilozófiát, a magiszteri fokozat megszerzésének feltételeként pedig etikát kellett tanulni.
Előírták, hogyan kell haladni a tananyagban, az egyetem szabályozta, hogy mit és milyen rendben kell tanítani. Az előadások úgy zajlottak, hogy először a tanár felvezette a könyvbeli téziseket, aztán érveket, ellenérveket hozott fel, végül az érveket megcáfolva felépítette egy magasabb szinten.
1355-ben született egy olyan törvény, amely megtiltotta a diákoknak, hogy az előadáson jegyzeteljenek. Addig a tanár kétféle módon is előadhatta az anyagot: beszélhetett lassan, hogy le tudják írni, és gyorsan, hogy ne. Ezután tilos volt leírni, vagyis nem szabadott kivinni a tudást az egyetem falai közül (mivel olyan teológiai vitákat folytattak, amelyeket az egyház elutasított).
Előadás után disputációk (közös viták) zajlottak.
A bolognai egyetem
1100-tól működött, főleg jogi fakultása volt híres. A diákok egyeteme volt, diák volt a rektor is, és diákok nevezték ki a tanárokat, ők kérték számon, hogy rendesen megtartják-e az előadásokat (mert ha nem, akkor pénzbüntetést kellett fizetni). A bolognai egyetem szerkezetének forrása a jogi oktatásban keresendő, ugyanis a római jog alapelvei éltek tovább, ezekből dolgozta ki az egyetem a jogrendszerét.
Más volt a hallgatók összetétele is. Párizsban többnyire fiatalok tanultak, Bolognában felnőtt korban (negyven évesen) kerültek be az egyetemre a diákok, félbeszakítva világi pályafutásukat. A bolognai egyetemen rengeteg világi embert is képeztek, míg Párizsban főként klerikális képzés folyt.
A tananyag szerkezete is más volt: kevesebb teológiát oktattak, és erősebb volt a jogi pályához szükséges dictamen oktatása).
Salernói egyetem
Csak orvosi fakultása volt, de nagyon magas szinten oktatták a hippokratészi orvostudomány tanait.
A cikknek még nincs vége, a folytatáshoz kattints az oldalszámokra!
Hozzászólások
Áttekintő neveléstörténet a kezdetektől a reneszánszig — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>