Áttekintő neveléstörténet a kezdetektől a reneszánszig
A reneszánsz oktatásügye
A reneszánsz civilizációs korszakváltása fordulópontot hozott az oktatásügyben. A reneszánsz hatások terjedése nem volt egyenletes, hanem hullámmozgásban ment végbe. A nevelés célja az emberkép egy adott állapotának elérése volt.
A reneszánsz embereszménye
A középkorban duális emberkép volt, testet és lelket kettéválasztották, a földi élet jelentősége háttérbe szorult. Az élet minden pillanatát a vallásosság szabta meg. A reneszánsz embereszménynek ezzel szemben az „én forradalma” a legfontosabb eleme. Megjelent az egyéniség. Ezt az embereszményt Castiglione Az udvari ember c. műve írja le legjobban. Jegyei:
- a testiség megjelenése: nagy hangsúlyt fektettek a testi ügyesség fejlesztésére, a lélek mellett a test épsége is fontossá vált.
- etika vonatkozásában amikor arra a kérdésre keresték a választ, hogy hogyan kell erkölcsös embert nevelni, előkerült Arisztotelész Etikája, ahol az erkölcs legfontosabb kritériuma a középérték, az a mérték, amit ő mezotésznek nevez. Az erkölcsös ember nem esik túlzásokba, nem mértéktelen, teljesen középen áll. Ezt a reneszánsz átfogalmazza. Arisztotelésznél a végső cél a jó poliszpolgár nevelése, a reneszánszban viszont a jó emberré nevelés már öncél: önmaga szempontjából fontos, nem a közösségért. A nevelés célja önmagukkal egyetértő, egyező embereket nevelni, olyanokat, akik önmaguk tudnak lenni, akik megvalósítják magukat.
- gyökerek: az ókorhoz nyúl vissza, ám a latin és görög művek eredeti értelme a reneszánszban elveszett: félreértelmezve tanítják őket. Az eredetihez kell visszanyúlni, gondolták, és Rotterdami Erasmus pl. Arisztotelész összes műveit eredeti formájukban adta ki. Míg a középkorban az antikvitás latin szerezőire helyeződött a hangsúly, a reneszánsz a görög szerzőkhöz is visszanyúlt, és tananyag lett az ógörög nyelv.
A reneszánsz gondolkodásmódja
Az egyik, ami gyökeresen megváltozott, az embernek az önmagáról való képe. Míg a középkori ember úgy gondolta, a világ nagy hierarchikus rendjében ő egy kis tégla, egy katedrálisban egy kis kő, addig a reneszánsz az ókori mikrokozmosz és makrokozmosz elmélethez hasonlóan gondolkodik. Vagyis úgy véli, az ember nem csupán egy kis építőelem, az emberben leképződik az egész világ rendje.
Másképpen gondolkodtak az emberek, megkérdőjelezték Ptolemaiosz földközpontú világképét is, megváltozott a kutatáshoz való viszony, maga a világ kezdett érdekessé válni az ember számára. Megjelent a természettudományos kutatás, ami azelőtt nem volt: a középkor nem vizsgálta az állatokat, hanem elfogadta az ókor róluk tett megállapításait (elolvasták a könyvekből és nem vizsgálták meg). Pl. Arisztotelész leírta, hogy a tigris úgy öli meg áldozatait, hogy farkából hatalmas villámokat lövellve leteríti és megeszi, és a középkor ezt úgy, ahogy van, elfogadta. (Az ún. bestiáriumokban írták le, az állatok hogyan viselkednek.)
A reneszánsz korban a humanista gimnáziumban még nem jelent meg a természettudományos oktatás (fizikát először a felvilágosodás idején tanultak az emberek), viszont megjelentek új humán tárgyak, pl. a történelem. A középkornak még nem volt kronologikus gondolkodása, a reneszánsznak már igen.
Alapvetően nem a reneszánszban volt az ateista világszemlélet csírája, hiszen Kopernikusz is, bár megcáfolta az egyház által tanított földközpontú világképet, a heliocentrikus világképről szóló művében mégiscsak leírta, hogy a Nap az Isten lámpása.
Nagy humanista gondolkodók
Rotterdami Erasmus (1469-1536): A korabeli szellemi megújulási mozgalom vezéralakja volt, kora összes híres tudósával, teológusával, művészével levelezett. Kompromisszumra törekedett, amit nem tudott megvalósítani. A balgaság dicsérete és A gyermekek korai erkölcsös nevelése c. munkáiban írja le gondolatait a nevelésről. Nála jelent meg először a jól nevelt gyermek típusa, aki a hétköznapi életben illendően tud viselkedni. Ez a felfogás köszön majd vissza később a XVIII. században a moralista és a filantropista (emberbarát) mozgalmak idején. Erasmus szerint az oktatást a gyermek érdeklődéséhez kell igazítani. Az ismereteket két részre osztotta: 1. dolgok, 2. nyelvvel kapcsolatos ismeretek.
Vivés (spanyol szerző) a nőnevelésről írt Aragónaiai Katalinnak egy munkát, amelyben teljesen újfajta nőkép jelenik meg. Addig a nők csak hímezni, kézimunkázni tanultak, illetve gazdasági és társalgási ismeretekre képezték ki őket, mivel ők vezették a házat. Ezzel szemben Vivés szerint a nőket arra kell nevelni, hogy a férfinak társai tudjanak lenni az életben (nem mint alárendeltje, hanem egyenrangú partnere), ezért az ország vezetéséhez fontos ismereteket is meg kell tanítani a lányoknak (latin és görög szerzőket, szónoki ismereteket stb.) Vivés létrehozott egy iskolát is, ahol pedagógiai gyűléseket is tartottak (a mai tanári értekezlet elődje): a tanárok összegyűltek és megbeszélték a diákokkal kapcsolatos problémákat.
Reneszánsz iskolák
1. Contubernium: Guarino da Verona ferrarai iskolája, ahol Janus Pannonius is tanult. Nagy hatású iskola volt, ahol rengeteg magyar is tanult (az olasz egyetemek nagyon kedveltek voltak).
Pedagógiai újításai:
● újfajta latinoktatás: társalgáson keresztül tanítottak latinul (a középkor módszere az volt, hogy bemagoltatta a nyelvtani szabályokat.
● hangsúlyos volt a görög nyelv tanítása
● tananyaggá tették az eredeti latin és görög szerzőket, beszélgettek a munkáikról
2. A Vidámság háza: létrehozója egy Vittorino da Feltre nevű pedagógus. A testi nevelésre ugyanolyan nagy hangsúlyt fektetett, mint a szellemi nevelésre.
3. Gimnáziumok
A legfontosabb újítás a XV. században a városi humanista gimnázium megjelenése, amely a polgárság részére jött létre, és a későbbi gimnáziumok elődje volt. Felépítése:
- elemi tagozat, ahol 4 évig tanultak a diákok írni, olvasni, számolni
- középső tagozat, ahol 5-6 évig latin grammatikát és retorikát tanultak
- felső tagozat, ahol 2-4 évig a klasszikus műveket tanulmányozták.
Felhasznált irodalom:
Németh András – Kupánszky Béla: Bevezetés a nevelés és az iskoláztatás történetébe (Osiris Kiadó)
Hozzászólások
Áttekintő neveléstörténet a kezdetektől a reneszánszig — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>