Áttekintő neveléstörténet a kezdetektől a reneszánszig
Az oktatást befolyásoló szellemi mozgalmak
- unverzália-vita: 3 évszázadot kísért végig, résztvevői:Anselmus, Abelardus, Occam és Scottus. A vita arról folyt, hogy a dolgok és a dolgok elnevezése között milyen kapcsolat áll fenn. Mi a valóságosabb: a dolog elnevezése vagy maga a dolog?
A lehetséges álláspontokat felölelő skála két végpontján a realisták és a nominalisták álltak. A realisták fő képviselője, Anselmus szerint a fejünkben levő dolgok (az, ahogyan leképezzük a tárgyat), csak illúzió, ezek a fejünkben levő dolgok nem reálisak. Csak a dolgok ideája valóságos, tehát Platón gondolata köszön vissza.
A nominalisták szerint viszont azok a fogalmak, amiket használunk, elvonatkoztatással jöttek létre. A dolgok a valóságosak, és a nevük, az, ahogy elnevezzük őket, csak fikció.
Az egyház végül a realisták álláspontjára helyezkedett. Pierre Abélard kora-skolasztikus filozófus, aki szerint mindkét félnek igaza van, a két álláspont kibékítésére törekedett. Tanai nagy hatásúak voltak, ugyanis problémásította azokat a dolgokat, amikről beszélt. Előadásainak gyűjteménye Igen és nem címen jelent meg később. A Notre-Dame-i káptalan unokahúga, Heloïse mellé fogadták házitanítónak, akibe beleszeretett, és a legenda szerint titokban összeházasodtak, de elválasztották őket egymástól és Abélard-t megfosztották férfiasságától, Heloïse pedig kolostorba vonult. Halálukig szerelmi levelezést folytattak.
- misztikus teológia: az oktatás ellen ható szellemi mozgalom volt, amely az 1100-as években indultPetrus Venerabilis (Tiszteletreméltó Péter) cluny apát vezetésével, aki a kolostori élet megújítását célzó puritán mozgalmával az elvilágiasodott életet szerette volna megszűntetni. A valódi hitet egy újfaja misztikus gondolkodás révén vélték elérhetőnek, s tagadták, hogy a tudás volna az út a hithez. Szerintük csak a misztikus gondolkodás kell a hithez, amely erősen tudományellenes álláspont. Az ember ne tanítson, vallották.
Tanítórendek
- domonkos rend: az 1200-as években jött létre. Az első budai studium generalét ez a rend alapította.
- ferences rend
- pálosok(magyar tanítórend)
- ciszterciták
A világi értelmiség kialakulása
Hasznos tudni:
- Dr. Fináczy Ernő, az 1920-as évek nagy tudású neveléstörténésze nagy rokonszenvvel viseltetett a középkori egyetemek iránt.
- Jacques Le Goff francia középkortörténészAz értelmiség a középkorbanc. könyve foglalkozik a középkori egyetemi élettel, olvashatunk benne a vágánsokról is.
A világi értelmiség a középkori egyetemeken és a városi iskolákban alakult ki a XIII. században. A városi iskolák ugyanis, melyek először a Hanza-városokban és Itáliában jöttek létre, nem teológiai ismeretek átadására törekedtek, hanem a köznapi életben is használható tudást akartak nyújtani. Az első világias képző intézmények voltak, amelyekbe polgári gyerekek jártak. A városiasodás következtében és az egyház erejének gyengülése miatt jöttek létre ezek az intézmények, és a keresztes háborúkban meggazdagodott polgárság művelődési igényét elégítették ki. Kezdetben klerikusok tanítottak, de a XIV-XV. századtól már világiak is.
Másfajta emberkép, másfajta nevelési cél volt már a középkorban az ókorhoz képest. A testet és a lelket szétválasztják, és a lelket művelik. A gyereket eredendően bűnösnek tekintik, és a nevelési módszerek is ennek függvényében alakulnak ki. Viszont olyan intézmények jöttek létre, amelyek a mai oktatási rendszerünk alapjául szolgáltak később.
A cikknek még nincs vége, a folytatáshoz kattints az oldalszámokra!
Hozzászólások
Áttekintő neveléstörténet a kezdetektől a reneszánszig — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>