A hét című lapban jelent meg 1910 őszén. Ez Kis József lapja, konzervatív, de népszerű. Balladaszerű, szomorú vers. A természeti képeket és a tanyát megszemélyesíti, ezáltal válik művészileg magasabb fokúvá. Hangulatilag erősen domináló vers. Sok az áthajlás. „Hálót fon az … Olvasd tovább →
Lássuk, dióhéjban mit kell tudni a nagy romantikus francia író regényeiről! Először is azt, amit te is megtapasztalsz, ha el akarod őket olvasni: hogy terjedelmesek. Több szálon futnak, és a szálak a történet vége felé futnak egybe. Szereplői egész széles … Olvasd tovább →
Gabriel García Marquez kolumbiai író, aki hol Amerikában, hol Európában élt. Száz év magány (1967) című regényéért Nobel-díjat kapott, ráadásul közönségsiker is lett. Latin-Amerika irodalmát ez a regény emelte világirodalmi szintre. A mű sok port kavart fel. Az emberi nagyságról, … Olvasd tovább →
A Húsz év múlva A vaáli erdőben c. vers szomszédságában keletkezett 1876-ban. A hangulati lírába sorolható, amely gyakori Vajda költészetében. A költő nagy szerelmére, Ginára emlékszik vissza húsz év múltán (ez nem az utolsó Gina-verse, ezután még 20-30 költemény születik … Olvasd tovább →
A költőkről szól a vers. A hivatásukról, a munkájukról, a feladataikról. Arról, hogy a kortárs költőktől milyen magatartásformát vár el a XIX. század. Nem a lírai én a fontos, hanem hogy a költő követhető példát adjon, hogy a nép kövesse. … Olvasd tovább →
A Vajda Julianna-szerelem olyan állapotban érte Csokonait, mikor minden reménye megvolt a boldogságra. Erről tanúskodnak A boldogság és Tartózkodó kérelem c. versei. Míg a Konstancinápoly c. verse inkább klasszicista, ezek a versek dalok, melyek az érzékenység világa felé viszik el … Olvasd tovább →
A ballada a romantikára jellemző műfaj, mert keveri magában a műnemeket, hangulatokat. A három műnem: líra, epika, dráma. Hogyan keverednek a műnemek a balladában? A ballada lírai műfaj, mert sokszor lélektani témájú, versben szól, rímes, strófákra van tagolva. De főleg … Olvasd tovább →
