Berzsenyi poeta doctus (tudós költő) volt, aki a megírásuk után sokat csiszolgatta verseit. Így ez a vers 1810-ben nyerte el végleges formáját. A magyar népért való aggodalmát fejezi ki benne. Iliont, Rómát, Babilont állítja a magyarok elé példaként. A költemény … Olvasd tovább →
Ady sokat foglalkozott az ember sorsát megrontó, megmérgező erőkkel, amelyekkel az ember örök harcban áll. Mivel gyarlók vagyunk, engedünk a kísértésnek. Ez a verse az Új versek kötetben jelent meg, amely Ady első jelentős kötete (előtte kettőt írt, de ezt … Olvasd tovább →
Az Egy gondolat bánt engemet Pesten született, 1846 decemberében (ez Petőfi utolsó verse ebben az évben). Rapszódia, látomásvers. Petőfi nem ad külön címet a költeménynek. A vers kiemelt első sora a cím. Nincs versszakokra tagolva, különböző szótagszámú sorokból áll. Ez … Olvasd tovább →
1823. jan. 22-én született a vers. A Himnusz születésének napja (január 22-e) ma a Magyar Költészet Napja. Eredeti cím: Hymnus, alcím: A magyar nép zivataros századaiból. Mielőtt elemeznénk, meg kell érteni a verset, ami sokaknak nehéz a régies nyelvezet miatt, ezért nézzük meg, miről … Olvasd tovább →
Babits első verseskötetének (Levelek Írisz koszorújából, 1909) záró verse. Műfaja szonett. Központi kérdése, hogy megismerhető-e a világ. Az agnoszticizmus irányzata erre azt a választ adta: a világ nem megismerhető. A címben megjelenő lírikus maga a költő, az epilóg (epilógus) pedig … Olvasd tovább →
1804 és 1808 között született a vers. Mi lehet a műfaja? A cím alapján azt gondolhatnánk, episztola (költői levél), pedig valójában egy elégiáról van szó. Töredék, de a cím ellenére nem levél. Ütemhangsúlyos vers, négyütemű 12-es sorokból áll, sok benne … Olvasd tovább →
Az István király intelmei Imre herceghez sajátos műfajba tartozik: királytükör. Híres, példamutató, nagy uralkodók életéről szóló, maradandó írásmű. A király tapasztalatai vannak összegezve benne, és az elődöktől kapott útmutatások. István apja Géza fejedelem volt. Vajk néven született, és Gellért püspök … Olvasd tovább →
A történet úgy indul, hogy Phaedra férje, Theseus valahol a távolban harcol, s Phaedra hírül kapja, hogy meghalt. Sajnálja őt, de közben vágyat érez férjének első házasságából származó fia, Hippolytos iránt. Akkoriban az volt a szokás, hogy a szülők döntötték … Olvasd tovább →
Az i.e. 7-6. század volt az ókori görög dalköltészet virágkora. Miért virágzott fel a költészet? Ekkoriban sok változás történt az eposzok korához képest. Ezek a változások főleg társadalmi okokra, a közösségek felbomlására vezethetők vissza. Ennek következtében a múlt hősei és a közösségi … Olvasd tovább →
A dráma műnemébe és a lírai tragédia műfajába tartozik, először 1597-ben jelent meg nyomtatásban. Sok humorral, elevenséggel, színességgel telített mű. Az itáliai Veronában játszódik. Két nemesi udvar és annak lakói, családtagjai a mű szereplői. Több nemzedék óta ellenségeskedés folyik a … Olvasd tovább →
