A propositionalis calculus, avagy az ítéletlogika
Bővebb igazságtáblák is készíthetők. Vegyük például az alábbi formulát!
(P v Q) & P
P: megszoksz
Q: megszöksz
A formula szerint: Megszoksz vagy megszöksz és megszoksz.
Igazságtábla:
| P | Q | (P v Q) | & | P | |
| 1. | + | + | + | + | + |
| 2. | + | – | + | + | + |
| 3. | – | + | + | – | – |
| 4. | – | – | – | – | – |
Az első két esetben igaz, a második két esetben hamis az állítás. Gyakorlatilag más választásod nincs, csak hogy megszokjál. Az „ÉS”-re vonatkozó igazságtábla mutatja, hogy az állítás milyen körülmények között igaz, és milyen körülmények közt hamis.
Most, hogy megismertük az alapokat, lépjünk tovább, és elemezzük az alábbi mondatot a tanultak szerint!
„A diákok nem rabszolgák. A rabszolgáktól ugyanis nem várható, hogy büntetés nélkül végezzék dolgukat, a diákoktól viszont elvárható.”
Van itt egy ki nem mondott premissza (előtétel). Mi lehet az?
A konklúzió, hogy a diákok nem rabszolgák.
Az első előtétel: A rabszolgáktól nem várható el, hogy büntetés nélkül dolgozzanak.
Második előtétel: A diákoktól elvárható, hogy büntetés nélkül dolgozzanak.
A mondat szabályos alakban így hangozna:
Minden rabszolga csak büntetéstől fenyegettetve végzi el a munkáját. Egy diák nem csak büntetéstől fenyegettetve végzi el a munkáját.
Nézzünk további példákat, amelyekben ki nem mondott premisszák vannak!
1.
Egy bátor ember nem hazudik.
A drogosok viszont nem tartózkodnak a hazudozástól.
Tehát a diákjaim nem drogosok.
Itt mi a ki nem mondott premissza? Az, hogy minden diákom bátor.
2.
Pista egy semmirekellő. Ha baja van, akkor mindig másokat hibáztat.
Itt a ki nem mondott premissza az, hogy aki másokat hibáztat, az mind semmirekellő.
A cikknek még nincs vége, a folytatáshoz kattints az oldalszámokra!

Hozzászólások
A propositionalis calculus, avagy az ítéletlogika — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>