A propositionalis calculus, avagy az ítéletlogika
Vagy ez hórihorgas, vagy az nyakigláb, én meg egy skót vagyok.
P: Ez hórihorgas.
Q: Az nyakigláb.
R: Én skót vagyok.
(P v Q) & R
Zárójel kell, mert az első két állítás egybetartozik.
Rajzoljuk fel az ÉS, a VAGY, a NEM és az AKKOR, HA szavak igazságtábláját!
| P | Q | P & Q | P v Q | ~ P | P ↔ Q | |
| 1. | + | + | + | + | – | + |
| 2. | + | – | – | + | – | |
| 3. | – | + | – | + | + | + |
| 4. | – | – | – | – | + |
Nézzünk néhány példát az AKKOR, HA esetére!
+ + Ha a nap 14 órán át süt, akkor nyár van.
+ + Ha esik az eső, vizes az utca. (Attól vizes, hogy esik az eső, tehát belső összefüggés van.)
+ – Ha ez sör, van benne alkohol. (Lehet, hogy a folyadék bor, nem sör, de van benne alkohol.)
+ – Ha rossz idő van, Ausztrália fővárosa Sydney.
– – Ha jó idő van, Ausztrália fővárosa Camberra.
Nézzünk egy példát arra, hogyan változtatja meg a CSAK szó beillesztése az AKKOR, HA mondat értelmét! Már néztük ezt a mondatot:
Ha esik az eső, vizes az utca.
Persze, más dologtól is lehet vizes az utca, pl. locsolókocsitól, vagy a Duna kiáradásától, tehát az esőesés nem szükséges feltétel hozzá, hogy az utca vizes legyen, hanem csak egy elégséges feltétel. Viszont az esőesés után szükségszerű dolog, hogy az utca vizes lesz: a vizes utca szükségszerű körülménye az esőzésnek. Az a mellékmondat, amely előtt a HA áll, a másik, a HA nélküli mellékmondatnak elégséges feltétele, a másik neki viszont szükségszerű feltétele. A feltételes mellékmondatokban legtöbbször ok-okozati összefüggés van, mi azonban logikai összefüggéseket keresünk.
Ha betesszük a mondatban a CSAK szót, akkor megváltozik a mondat értelme: Csak akkor vizes az utca, ha esik az eső. Az esőzés szükséges feltétel lesz ahhoz, hogy vizes legyen az utca. Egy másik példa:
Csak ha eljössz velem, akkor veszem meg a könyvet.
Az eljöveteled szükségszerű feltétele a könyv megvételének. Ha berakjuk a CSAK szót a mondatokba, akkor megfordulnak a szerepek.
Ha mindkét mellékmondat egymásnak szükségszerű feltétele, akkor az AKKOR ÉS CSAK AKKOR kifejezést használjuk. Pl. Akkor és csak akkor veszem meg a könyvet, ha eljössz velem. Nyíllal jelöljük, amely a HA szóval bevezetett mellékmondat felől a HA nélküli mellékmondat felé mutat.
Csak ha P, akkor Q
Ha P, csak akkor Q
Mindkét esetben így jelöljük: Q → P
P: Esik az eső.
Q: Vizes az utca.
Ha esik az eső, vizes az utca: P → Q
Csak ha esik az eső, akkor vizes az utca: Q → P
Csak akkor adom meg a tartozásom, ha nyer a Fradi: P → Q
P: Megadom a tartozásom.
Q: Nyer a Fradi.
(azért nem Q → P, mert ott a CSAK a mondatban! Ettől megfordul a dolog!)
Akkor és csak akkor vizes az utca, ha esik az eső: P ↔ Q
Az AKKOR ÉS CSAK AKKOR igazságtáblája:
P ↔ Q kifejezés felírható így: (P → Q) & (Q → P)
| P | Q | (P →Q) | & | (Q→P) | |
| 1. | + | + | + | + | + |
| 2. | + | – | – | – | + |
| 3. | – | + | + | – | – |
| 4. | – | – | + | + | + |
A cikknek még nincs vége, a folytatáshoz kattints az oldalszámokra!

Hozzászólások
A propositionalis calculus, avagy az ítéletlogika — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>