Ady önnön sorsát, alakját értelmezi a versben. 1905-ben írta, és az Új versek kötetben jelent meg. A Hortobágy a fő motívum, a Hortobágyot mutatja be, amely mint magyar puszta Magyarországot jelképezi. Tipikus magyar tájról van szó: a Hortobágy a Nagyalföldön, … Olvasd tovább →
Ezzel a művel köszöntött be Ady az Új versekben (a kötet első verse). Góg és Magóg bibliai nevek: pogány népek fejedelmei, őket és népüket érckapukkal zárták el egy közösségtől, és a kitörés reményében döngetik a kaput és a falat. Anonymus … Olvasd tovább →
A Szózat első változatát Vörösmarty 1835-ben készítette, végleges formája 1836-ban született meg. Történelmi háttere: az 1832-36-os pozsonyi országgyűlés, amit a Habsburgok feloszlattak. Ekkor mindenkinek színt kellett vallania a Habsburg-ház vagy a magyarság mellett. Az országgyűlés siralmas befejezése után kenyértörésre került … Olvasd tovább →
A Zrínyi éneke 1830-ban íródott, Kölcsey épp Szobráncon volt Szemere Páléknál, ezért eredetileg a Szobránci dal címet adta a versnek. Később a cenzúra miatt változtatta a címet Zrínyi dalára, mert így azt lehetett mondani, hogy a mű a múltra vonatkozik. … Olvasd tovább →
A Vanitatum vanitas 1823-ban keletkezett, Kölcsey a Himnusz után írta csekei magányában. Hosszú ideig, hónapokig (februártól áprilisig) dolgozott rajta. Mivel közvetlenül a Himnusz után íródott, a Himnusz párversének szokták tartani. A cím egy latin kifejezés, azt jelenti: „hiúságok hiúsága” (fokozás … Olvasd tovább →
A felvilágosodás kora a 18. század, jelmondata pedig: „Sapere aude!” (Merj gondolkodni!) Vagyis a felvilágosodás a gondolat szabadságát (szabályok alól való felszabadítását) hirdette. Ez a vallási kötöttségektől való mentességet is magában foglalta. Gyökerei a reneszánsz korba nyúlnak vissza, mert a … Olvasd tovább →
Egyfajta gondolati vers, amely nincsen tagolva. Ironikus, gúnyos: ez a felülemelkedés eszköze, amely társul a humorral és a lenézéssel, amikor a muzulmán vallásról és a szultánról meg a háreméről beszél. Voltaire egyházellenessége jelenik meg a versben, de Csokonai úgy írta … Olvasd tovább →
Mi látszik a versről első ránézésre? Líra a műneme, de az epikába is tartozhatna a verselése (disztichon) miatt. Témája okán mégis a líra műnemébe soroljuk, s azon belül az elégia műfajába tartozik – mivel hosszú és önmagához szól. Az elégia … Olvasd tovább →
Az Antigoné története a thébai mondakörbe tartozik. Korábban született, mint az Oidipusz király c. tragédia, pedig annak a folytatásáról van szó. A dráma megértéséhez szükséges ismerni az előzményeket: Oidipusz történetét és az Antigoné alapszituációját ebben a korábbi cikkben találod. Az … Olvasd tovább →
A Kr. e. V. századtól a görögök a filozófia két ágát különítették el: elméleti filozófia praktikus filozófia Az elméleti filozófia három fontos kérdést tesz fel: mi az igaz? Erre a kérdésre felel a logika, a matematika, a fizika. mi a … Olvasd tovább →
