1466 tavaszán íródott a vers. Műneme: líra. Műfaja: elégia, mert hosszabb terjedelmű és a hangulata szomorkás, kétségbeesett, keserű, más után vágyakozó, kérő, fohászkodó. Versformája: disztichon (egy hexameter és egy pentameter sor). Az eleje a saját külső-belső tulajdonságairól szól, a jó … Olvasd tovább →
A vén cigány 1854 nyarán, július-augusztusban íródott. Ez az idős Vörösmarty utolsó befejezett költeménye, hattyúdala, amely hosszú hallgatás után született. Szélsőséges, iszonytatóan öngyötrő vers. A költő néha olyan képeket használ, amelyekből azt érezzük, hogy mintha nem lennének tudatosak, mintha a … Olvasd tovább →
A Szigeti veszedelem az első magyar eposz. Az eposz műfaj az antik világban alakult ki, de a magyar irodalomban Zrínyi Miklós honosította meg. Zrínyi előszavában azt írja, egy tél alatt írta meg a Szigeti veszedelmet. Ezt a mai irodalomtörténészek költői … Olvasd tovább →
Az Előszó 1850-51 telén született Baracskán. Vörösmarty lírájának kiemelkedő alkotása, a világosi katasztrófa egyik első megjelenítője. Nagy, szenvedélyes gondolati vers, amelyben sok bánat, kétségbeesés szólal meg. Hangulatára a szabadságharc bukása nyomta rá a bélyegét. Világos után sikerült az osztrákoknak megfélemlíteniük … Olvasd tovább →
A példázat műfajával irodalmi tanulmányaink során elsőként a Bibliában találkozhatunk, s azon belül az Újszövetségben, ahol számtalan rövid elbeszélés található, s ezek közt sok a példázat, más szóval parabola. De mi is az a parabola? A parabola görög eredetű szó (parabolé), amely egybevetést, összehasonlítást jelent. … Olvasd tovább →
Eredetileg nem egyperceseknek indult a novellafüzér. Örkény egyre kevesebb szóval akart elmondani egyre többet, így alakult ki. A közlés minimumával az olvasótól a képzelet maximumát kívánja elérni. Örkény megtalált egy sajátos hangot ezekben a művekben, szinte új műfajt teremtett velük. … Olvasd tovább →
A Tanár úr kérem c. kötet 1916-ban jelent meg, de a bevezetőt már 1913-ban megírta Karinthy. Őelőtte nem nagyon volt humor a magyar irodalomban, és ő komolyan vette a humort – híres mondása szerint: „Humorban nem ismerek tréfát.” A Tanár … Olvasd tovább →
1846-ban elégedetlenségi megmozdulások voltak Európában. Galíciában a lengyel nemesség, mely a jobbágyok érdekeit is képviselte, felkelt a Habsburgok ellen. A felkelést egy hátba szúrás jellegű fondorlattal verte le a Habsburg udvar. A parasztokat a nemesség ellen fordította, így azok vasvillákkal … Olvasd tovább →
A mű a reformkor radikálisabb korszakában született (akkor, amikor már megjelent Petőfi, és a fiatalok radikálisabb nézetei is kezdtek tért hódítani). A reformkor a magyar és a közép-kelet-európai régiókban a nemzetté váló öntudat, a független, szabad országot akaró nemzetek korszaka. … Olvasd tovább →
Vörösmarty olyan költő volt, akinek a karaktere, attitűdje a fájdalomra, drámaiságra, lemondásra, sötét színekre hajlik. Költészetének legerőteljesebb vonulata bölcseleti, filozófiai, gondolkodó hajlamát mutatja meg: az egész emberiség sorsáról problémáiról, haladásáról gondolkodott, egyetemes problémák foglalkoztatták. Elvétve találunk költészetében olyan verseket is, … Olvasd tovább →
