A humanisták szemében az egyik legfőbb érték az élet volt, ezért Janus Pannonius szembefordult a háborúval, mert a háború elpusztítja az életet. Emberellenesnek, elítélendőnek tartotta a háborút, márpedig abban az időben Magyarország szinte folyamatosan háborús helyzetben volt (egyrészt örökös nyugtalanságban … Olvasd tovább →
Tolsztoj világa furcsa világ. Nagybirtokos ember volt, nagy könyvtárral, családdal – élhetett volna könnyű életet, mégis író lett, méghozzá a XIX. századi orosz romantikus és realista regény átmenetének nagy mestere. Regények és novellák tették híressé. Legismertebb nagyregényei a Háború és … Olvasd tovább →
Oidipusz király története a thébai mondakörbe tartozik. A történet szerint Théba királya, Laiosz és felesége, Iokaszté azt a jóslatot veszik, hogy születendő utódjuk apját meg fogja ölni, és anyját veszi feleségül. Ezért a megszülető egészséges fiúgyermek lábát átszúrják, és egy … Olvasd tovább →
A debreceni kollégium poéta szakán Csokonai megismerte a piktúra és a szentencia nevű eszközöket, és ezeket alkalmazza is a versben. A piktúra képecskét, képet jelent, a szentencia bölcseleti, filozófiai, elméleti tartalmú rész (a köznapi beszédben is használják, amikor valaki okosat, … Olvasd tovább →
Figyelem! Az alábbi cikk eredtileg a 2000-es évek elején íródott, némelyik megállapítása az ezredforduló időszakára jellemző, azóta számos változás történt. A határon túli magyar nyelvváltozatok, mivel az anyaországtól el voltak szakítva, lassabban fejlődtek, archaikusabbak és egy másik nyelv állandó hatása … Olvasd tovább →
A logika az érvelés tudománya; azzal foglalkozik, mikor tudunk érvényesen következtetni, vagyis úgy előadni dolgokat, hogy a végkövetkeztetés szükségszerűen elfogadandó legyen. Az érvényes következtetés olyan következtetés, amely helyes előfeltételek esetén helyes végkövetkeztetésre jut. Az érveket, a következtetést alátámasztó mondatok az … Olvasd tovább →
A neveléstörténet az iskoláztatás történetével foglalkozik, amelynek kezdetei az őskori, törzsi neveléshez nyúlnak vissza (ahol már megjelentek a későbbi intézményes nevelés jegyei). A szakrális ismeretek elsajátítása egyfajta beavatást is jelentett, ugyanis az oktatás ritualizált volt, élesen szakaszokra bomlott, amelyek az … Olvasd tovább →
Borongós vers, Arany elég sötéten látja a dolgokat. 1851-ben íródott, a szabadságharc leverése, Petőfi elvesztése után. A közhangulat is ilyen volt akkor. Az 1. versszakban érdekes a kezdés: nyugodt, kiegyensúlyozott képpel nyit. Ha csak ennyit olvasunk el belőle, egész mást … Olvasd tovább →
Az 1789-es nagy francia forradalom alkalmából írta. A Kassán működő Magyar Museum c. folyóiratban jelent meg, amelynek Batsányi az egyik szerkesztője volt. Műfaja epigramma, páros rímes, négyütemű sorokból áll. Nemcsak a magyarokhoz, hanem az összes rabságban sínylődő nemzethez szól. Azokhoz, … Olvasd tovább →
1789-ben született a vers. Mikor Csokonai megírta, már nyilvánvaló volt, hogy Lilla nem lehet az övé. Ekkor nagyon megváltozott a költő kedve, hangszíne, gondolatai, tematikája, és más műfajokban kezdett alkotni. Hosszabb terjedelmű, melankolikus alkotás. A magányt szólítja meg a versben … Olvasd tovább →
