Vörösmarty olyan költő volt, akinek a karaktere, attitűdje a fájdalomra, drámaiságra, lemondásra, sötét színekre hajlik. Költészetének legerőteljesebb vonulata bölcseleti, filozófiai, gondolkodó hajlamát mutatja meg: az egész emberiség sorsáról problémáiról, haladásáról gondolkodott, egyetemes problémák foglalkoztatták. Elvétve találunk költészetében olyan verseket is, … Olvasd tovább →
Ady önnön sorsát, alakját értelmezi a versben. 1905-ben írta, és az Új versek kötetben jelent meg. A Hortobágy a fő motívum, a Hortobágyot mutatja be, amely mint magyar puszta Magyarországot jelképezi. Tipikus magyar tájról van szó: a Hortobágy a Nagyalföldön, … Olvasd tovább →
Ezzel a művel köszöntött be Ady az Új versekben (a kötet első verse). Góg és Magóg bibliai nevek: pogány népek fejedelmei, őket és népüket érckapukkal zárták el egy közösségtől, és a kitörés reményében döngetik a kaput és a falat. Anonymus … Olvasd tovább →
A Szózat első változatát Vörösmarty 1835-ben készítette, végleges formája 1836-ban született meg. Történelmi háttere: az 1832-36-os pozsonyi országgyűlés, amit a Habsburgok feloszlattak. Ekkor mindenkinek színt kellett vallania a Habsburg-ház vagy a magyarság mellett. Az országgyűlés siralmas befejezése után kenyértörésre került … Olvasd tovább →
A Zrínyi éneke 1830-ban íródott, Kölcsey épp Szobráncon volt Szemere Páléknál, ezért eredetileg a Szobránci dal címet adta a versnek. Később a cenzúra miatt változtatta a címet Zrínyi dalára, mert így azt lehetett mondani, hogy a mű a múltra vonatkozik. … Olvasd tovább →
A Vanitatum vanitas 1823-ban keletkezett, Kölcsey a Himnusz után írta csekei magányában. Hosszú ideig, hónapokig (februártól áprilisig) dolgozott rajta. Mivel közvetlenül a Himnusz után íródott, a Himnusz párversének szokták tartani. A cím egy latin kifejezés, azt jelenti: „hiúságok hiúsága” (fokozás … Olvasd tovább →
Egyfajta gondolati vers, amely nincsen tagolva. Ironikus, gúnyos: ez a felülemelkedés eszköze, amely társul a humorral és a lenézéssel, amikor a muzulmán vallásról és a szultánról meg a háreméről beszél. Voltaire egyházellenessége jelenik meg a versben, de Csokonai úgy írta … Olvasd tovább →
Mi látszik a versről első ránézésre? Líra a műneme, de az epikába is tartozhatna a verselése (disztichon) miatt. Témája okán mégis a líra műnemébe soroljuk, s azon belül az elégia műfajába tartozik – mivel hosszú és önmagához szól. Az elégia … Olvasd tovább →
A humanisták szemében az egyik legfőbb érték az élet volt, ezért Janus Pannonius szembefordult a háborúval, mert a háború elpusztítja az életet. Emberellenesnek, elítélendőnek tartotta a háborút, márpedig abban az időben Magyarország szinte folyamatosan háborús helyzetben volt (egyrészt örökös nyugtalanságban … Olvasd tovább →
A debreceni kollégium poéta szakán Csokonai megismerte a piktúra és a szentencia nevű eszközöket, és ezeket alkalmazza is a versben. A piktúra képecskét, képet jelent, a szentencia bölcseleti, filozófiai, elméleti tartalmú rész (a köznapi beszédben is használják, amikor valaki okosat, … Olvasd tovább →
