Borongós vers, Arany elég sötéten látja a dolgokat. 1851-ben íródott, a szabadságharc leverése, Petőfi elvesztése után. A közhangulat is ilyen volt akkor. Az 1. versszakban érdekes a kezdés: nyugodt, kiegyensúlyozott képpel nyit. Ha csak ennyit olvasunk el belőle, egész mást … Olvasd tovább →
Az 1789-es nagy francia forradalom alkalmából írta. A Kassán működő Magyar Museum c. folyóiratban jelent meg, amelynek Batsányi az egyik szerkesztője volt. Műfaja epigramma, páros rímes, négyütemű sorokból áll. Nemcsak a magyarokhoz, hanem az összes rabságban sínylődő nemzethez szól. Azokhoz, … Olvasd tovább →
1789-ben született a vers. Mikor Csokonai megírta, már nyilvánvaló volt, hogy Lilla nem lehet az övé. Ekkor nagyon megváltozott a költő kedve, hangszíne, gondolatai, tematikája, és más műfajokban kezdett alkotni. Hosszabb terjedelmű, melankolikus alkotás. A magányt szólítja meg a versben … Olvasd tovább →
Berzsenyi poeta doctus (tudós költő) volt, aki a megírásuk után sokat csiszolgatta verseit. Így ez a vers 1810-ben nyerte el végleges formáját. A magyar népért való aggodalmát fejezi ki benne. Iliont, Rómát, Babilont állítja a magyarok elé példaként. A költemény … Olvasd tovább →
Ady sokat foglalkozott az ember sorsát megrontó, megmérgező erőkkel, amelyekkel az ember örök harcban áll. Mivel gyarlók vagyunk, engedünk a kísértésnek. Ez a verse az Új versek kötetben jelent meg, amely Ady első jelentős kötete (előtte kettőt írt, de ezt … Olvasd tovább →
Az Egy gondolat bánt engemet Pesten született, 1846 decemberében (ez Petőfi utolsó verse ebben az évben). Rapszódia, látomásvers. Petőfi nem ad külön címet a költeménynek. A vers kiemelt első sora a cím. Nincs versszakokra tagolva, különböző szótagszámú sorokból áll. Ez … Olvasd tovább →
1823. jan. 22-én született a vers. A Himnusz születésének napja (január 22-e) ma a Magyar Költészet Napja. Eredeti cím: Hymnus, alcím: A magyar nép zivataros századaiból. Mielőtt elemeznénk, meg kell érteni a verset, ami sokaknak nehéz a régies nyelvezet miatt, ezért nézzük meg, miről … Olvasd tovább →
Babits első verseskötetének (Levelek Írisz koszorújából, 1909) záró verse. Műfaja szonett. Központi kérdése, hogy megismerhető-e a világ. Az agnoszticizmus irányzata erre azt a választ adta: a világ nem megismerhető. A címben megjelenő lírikus maga a költő, az epilóg (epilógus) pedig … Olvasd tovább →
1804 és 1808 között született a vers. Mi lehet a műfaja? A cím alapján azt gondolhatnánk, episztola (költői levél), pedig valójában egy elégiáról van szó. Töredék, de a cím ellenére nem levél. Ütemhangsúlyos vers, négyütemű 12-es sorokból áll, sok benne … Olvasd tovább →
A hét című lapban jelent meg 1910 őszén. Ez Kis József lapja, konzervatív, de népszerű. Balladaszerű, szomorú vers. A természeti képeket és a tanyát megszemélyesíti, ezáltal válik művészileg magasabb fokúvá. Hangulatilag erősen domináló vers. Sok az áthajlás. „Hálót fon az … Olvasd tovább →
